2008. december 20., szombat
A Gyermelyért Faluvédő Egyesület fényképgyűjtő pályázata
9:16 | 
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A Gyermelyért Faluvédő Egyesület 2009-ben ünnepli megalakulásának 15 éves évfordulóját. Erre az egyesület több programmal, rendezvénnyel készül. Többek között fel kívánjuk eleveníteni a korábban népszerű környékbeli gyalogtúrákat, új programként pedig szeretnénk – ugyancsak a környéken – egy-két biciklitúrát szervezni. A 15 éves jubileumot egy nagyobb rendezvény keretében kívánjuk emlékezetessé tenni.
A jubileumi rendezvénysorozat kapcsán szeretnénk egy fotókiállítást is rendezni, mely a régi (több évtizeddel korábbi) gyermelyi szokásokat, rendezvényeket, épületeket, egyszóval a falut és életét mutatná be.
Ez igen sok előkészítő munkát igényel, melynek első lépcsője a fotók gyűjtése. Már megkerestük községünk közintézményeinek és egyházainak vezetőit is, hogy a rendelkezésükre álló fotókat, dokumentumokat a kiállításhoz felhasználhassuk, azonban a legtöbb és legérdekesebb fotók nyílván Önöknél vannak, kedves olvasók. Tudjuk, minél régebbi egy-egy családi tulajdonban lévő fotó, annál nagyobb becsben tartja mindenki, ez érthető.
Emiatt a Gyermelyért Faluvédő Egyesület a fotógyűjtésre pályázatot ír ki az iskolás osztályok, illetve óvodás csoportok részére, akik családi körben, kihasználva a hosszú téli estéket, egyfajta visszaemlékezésként is kiválogathatják ezeket a képeket. Nem utolsó sorban a fiatalok is betekintést nyerhetnek a család és a falu régi életébe.
A gyűjtés során egyetlen képet sem kérünk el Önöktől, a jövő év elején meghatározott, itt a Hírlapban közölt időpontokban várjuk a képeket az iskola aulájában, ahol szkennelés után rögtön vissza is szolgáltatjuk azokat. Természetesen lehetőség van arra, hogy a csoportok saját maguk szkenneljék be a képeket, és azokat elektronikus úton elküldjék.
A pályázaton való részvétel főbb feltételei:
A pályázaton az Általános Művelődési Központ iskolájának osztályközösségei, valamint óvodás csoportjai vehetnek részt.
Minden osztály külön pályázhat, de egy osztályból csak egy pályázat fogadható el.
Minden osztályt, csoportot egy nagykorúnak kell képviselnie (pl. osztályfőnök, óvónő, szülő stb.)
A fotóknak 1980 előttinek kell lenniük, a fotó témája a falu életével kapcsolatos legyen (rendezvények, középületek, utcák, látképek, életképek stb.)
A fotókért pontokat lehet gyűjteni, a legtöbb pontot gyűjtő csoport lesz a nyertes.
A fotók gyűjtése 2009. március 31-ig tart, a pályázatok elbírálása és a díjak átadása 2009. május 1-jéig várható.
Díjazás:
A legtöbb pontot gyűjtő osztály, vagy csoport 40.000, a második 20.000, míg a harmadik 10.000 forint támogatásban részesül, melyet az iskolások az (osztály)kirándulásra, vagy kulturális, ismeretbővítő rendezvényen, kiállításon való részvételre, az óvodás csoportok ezen felül helyi programok szervezésére (például mesedélután, játszóház stb.), illetve a fentiekkel kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatnak.
Kérjük a kedves lakosságot, a szülőket, nagyszülőket pedagógusokat, támogassák eme kezdeményezésünket (és persze gyermekeik csoportját), hogy községünk múltjának megismerését célzó kezdeményezés eredményeképpen minél sokszínűbb és sikeresebb kiállítást legyen lehetőségünk összeállítani. A megvalósításhoz nem elég egy egyesület vagy néhány személy, ehhez összefogásra van szükség, erre kérünk tehát mindenkit!
A részletes pályázati feltételeket, a szükséges dokumentumokkal együtt, minden jelentkezőnek megküldjük 2009 januárjában. Jelentkezni az osztály, illetve a csoport és nagykorú képviselőjének megnevezésével az elérhetőségük megjelölésével a Faluvédő Egyesület e-mail címén lehet 2009. január 31-ig (faluvedo.gyermely@gmail.com)
Az email tárgy mezőjébe kérjük a „fotópályázat” jeligét írni. A pályázaton a részvétel természetesen ingyenes. A verseny állásáról folyamatosan beszámolunk a Hírlapban. Várjuk a jelentkezéseket!
A jubileumi rendezvénysorozat kapcsán szeretnénk egy fotókiállítást is rendezni, mely a régi (több évtizeddel korábbi) gyermelyi szokásokat, rendezvényeket, épületeket, egyszóval a falut és életét mutatná be.
Ez igen sok előkészítő munkát igényel, melynek első lépcsője a fotók gyűjtése. Már megkerestük községünk közintézményeinek és egyházainak vezetőit is, hogy a rendelkezésükre álló fotókat, dokumentumokat a kiállításhoz felhasználhassuk, azonban a legtöbb és legérdekesebb fotók nyílván Önöknél vannak, kedves olvasók. Tudjuk, minél régebbi egy-egy családi tulajdonban lévő fotó, annál nagyobb becsben tartja mindenki, ez érthető.
Emiatt a Gyermelyért Faluvédő Egyesület a fotógyűjtésre pályázatot ír ki az iskolás osztályok, illetve óvodás csoportok részére, akik családi körben, kihasználva a hosszú téli estéket, egyfajta visszaemlékezésként is kiválogathatják ezeket a képeket. Nem utolsó sorban a fiatalok is betekintést nyerhetnek a család és a falu régi életébe.
A gyűjtés során egyetlen képet sem kérünk el Önöktől, a jövő év elején meghatározott, itt a Hírlapban közölt időpontokban várjuk a képeket az iskola aulájában, ahol szkennelés után rögtön vissza is szolgáltatjuk azokat. Természetesen lehetőség van arra, hogy a csoportok saját maguk szkenneljék be a képeket, és azokat elektronikus úton elküldjék.
A pályázaton való részvétel főbb feltételei:
A pályázaton az Általános Művelődési Központ iskolájának osztályközösségei, valamint óvodás csoportjai vehetnek részt.
Minden osztály külön pályázhat, de egy osztályból csak egy pályázat fogadható el.
Minden osztályt, csoportot egy nagykorúnak kell képviselnie (pl. osztályfőnök, óvónő, szülő stb.)
A fotóknak 1980 előttinek kell lenniük, a fotó témája a falu életével kapcsolatos legyen (rendezvények, középületek, utcák, látképek, életképek stb.)
A fotókért pontokat lehet gyűjteni, a legtöbb pontot gyűjtő csoport lesz a nyertes.
A fotók gyűjtése 2009. március 31-ig tart, a pályázatok elbírálása és a díjak átadása 2009. május 1-jéig várható.
Díjazás:
A legtöbb pontot gyűjtő osztály, vagy csoport 40.000, a második 20.000, míg a harmadik 10.000 forint támogatásban részesül, melyet az iskolások az (osztály)kirándulásra, vagy kulturális, ismeretbővítő rendezvényen, kiállításon való részvételre, az óvodás csoportok ezen felül helyi programok szervezésére (például mesedélután, játszóház stb.), illetve a fentiekkel kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatnak.
Kérjük a kedves lakosságot, a szülőket, nagyszülőket pedagógusokat, támogassák eme kezdeményezésünket (és persze gyermekeik csoportját), hogy községünk múltjának megismerését célzó kezdeményezés eredményeképpen minél sokszínűbb és sikeresebb kiállítást legyen lehetőségünk összeállítani. A megvalósításhoz nem elég egy egyesület vagy néhány személy, ehhez összefogásra van szükség, erre kérünk tehát mindenkit!
A részletes pályázati feltételeket, a szükséges dokumentumokkal együtt, minden jelentkezőnek megküldjük 2009 januárjában. Jelentkezni az osztály, illetve a csoport és nagykorú képviselőjének megnevezésével az elérhetőségük megjelölésével a Faluvédő Egyesület e-mail címén lehet 2009. január 31-ig (faluvedo.gyermely@gmail.com)
Az email tárgy mezőjébe kérjük a „fotópályázat” jeligét írni. A pályázaton a részvétel természetesen ingyenes. A verseny állásáról folyamatosan beszámolunk a Hírlapban. Várjuk a jelentkezéseket!
Az egyesület nevében:
Pósfai Csaba és Bederna Zoltán
Pósfai Csaba és Bederna Zoltán
Luca napi vásár
9:15 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Új hagyományt teremtve idén az OKK aulájában került megrendezésre az ovis Luca napi vásár. A kellemes karácsonyi hangulatot a finom házi sütemények, meleg tea és a kellemes karácsonyi zene fokozták. A vásár bevétele minden várakozást felülmúlt. Örülök, hogy sikerült átéreznünk, hogy ezt mind gyermekeinkért tesszük.
Ezúton mondok köszönetet a vállalkozó kedvű, lelkes szülőknek, az óvónőknek, a dadusoknak a színvonalas ajándéktárgyakért és süteményekért, a konyhás néniknek a finom teáért, a takarító néniknek a rendezvény utáni rendrakásért. Köszönöm a kedves vásárlóknak, hogy támogatták óvodánkat.
Az ajándéktárgyak megvásárlására a közös főtéri adventi ünnepségen is lesz lehetőség.
Áldott ádventi készülődést és békés, boldog ünnepeket kívánok!
Ezúton mondok köszönetet a vállalkozó kedvű, lelkes szülőknek, az óvónőknek, a dadusoknak a színvonalas ajándéktárgyakért és süteményekért, a konyhás néniknek a finom teáért, a takarító néniknek a rendezvény utáni rendrakásért. Köszönöm a kedves vásárlóknak, hogy támogatták óvodánkat.
Az ajándéktárgyak megvásárlására a közös főtéri adventi ünnepségen is lesz lehetőség.
Áldott ádventi készülődést és békés, boldog ünnepeket kívánok!
Balogh Dorottya
Az Oktatási és Kulturális Központ hírei
9:13 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Tanítványaink Bajnán a Simor napok keretében a Reneszánsz év jegyében meghirdetett rajzversenyen, valamint szövegértés és hangos olvasási vetélkedőn vettek részt. A rajzversenyen harmadik helyezést ért el:
Agócs Julianna 5. osztályos tanuló.
Felkészítő tanár: Papp Gáborné
Szövegértés és hangos olvasás versenyen a következő eredmények születtek:
II. helyezett: Benke Ádám 4. osztály
III. helyezett: Szalai Dániel 4. osztály
Felkészítő tanár: Kovács Ilona
A megyei Bólyai Matematika versenyen IV. helyezést értek el 5. osztályos tanulóink. A csapat tagjai: Feszler Elisabeth, Heilmann István, Siklósi Bettina, Springinzeisz Ágnes
Felkészítő tanár: Tirpákné Varga Zsuzsanna
A tatai Eötvös József Gimnáziumban az idén először megrendezett német nyelvű versenyen 8. osztályos tanulóink közül III. helyezést ért el Juhász Kristóf és dicsérő oklevélben részesült Murczin Vivien. A zsűriben a Német Kulturális Minisztérium által delegált tagok, valamint az ELTE rektora is értékelt.
Felkészítő tanáruk Vargáné Heike Kramp
A Komárom – Esztergom megye „jó tanulója – jó sportolója” versenyen II. helyezést ért el Varga Orsolya VI. osztályos tanulónk.
Köszönjük a pedagógusok munkáját és gratulálunk a szép eredményekhez!
Eredményes versenyzőink közül többen Máriahalomról járnak hozzánk, és öregbítették iskolánk hírnevét. A többi ide iratkozott diák is jól beilleszkedett, szüleik mindig szeretetüket és hálájukat fejezik ki pedagógusainknak. Ezek a visszajelzések számunkra fontosak és jóleső érzéssel töltenek el bennünket.
Az előző évekhez hasonló módon advent első hétvégéjén az iskola minden tanulója és nevelője részvételével gyújtottuk meg az adventi koszorúnk első gyertyáját, majd hétről hétre a következőket. A mindig visszatérő közös ének az idő előrehaladtával, bátrabbá és elmélyültebbé vált.
Az idei év karácsony várása kiegészült az utolsó hét közös programjaival, melynek keretében minden osztály Betlehemet készített, Betlehemes játékot adott elő társai előtt, közös karácsonyi daltanulás, vetélkedő részesei lehettek.
Reméljük lelkiekben gazdagabbá sikerült tenni gyerekeink karácsony előtti időszakát.
Az Oktatási és Kulturális Központ tantestülete és tanulói a következő Juhász Gyula idézettel kívánunk szeretetteljes, békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet mindannyiuknak.
Agócs Julianna 5. osztályos tanuló.
Felkészítő tanár: Papp Gáborné
Szövegértés és hangos olvasás versenyen a következő eredmények születtek:
II. helyezett: Benke Ádám 4. osztály
III. helyezett: Szalai Dániel 4. osztály
Felkészítő tanár: Kovács Ilona
A megyei Bólyai Matematika versenyen IV. helyezést értek el 5. osztályos tanulóink. A csapat tagjai: Feszler Elisabeth, Heilmann István, Siklósi Bettina, Springinzeisz Ágnes
Felkészítő tanár: Tirpákné Varga Zsuzsanna
A tatai Eötvös József Gimnáziumban az idén először megrendezett német nyelvű versenyen 8. osztályos tanulóink közül III. helyezést ért el Juhász Kristóf és dicsérő oklevélben részesült Murczin Vivien. A zsűriben a Német Kulturális Minisztérium által delegált tagok, valamint az ELTE rektora is értékelt.
Felkészítő tanáruk Vargáné Heike Kramp
A Komárom – Esztergom megye „jó tanulója – jó sportolója” versenyen II. helyezést ért el Varga Orsolya VI. osztályos tanulónk.
Köszönjük a pedagógusok munkáját és gratulálunk a szép eredményekhez!
Eredményes versenyzőink közül többen Máriahalomról járnak hozzánk, és öregbítették iskolánk hírnevét. A többi ide iratkozott diák is jól beilleszkedett, szüleik mindig szeretetüket és hálájukat fejezik ki pedagógusainknak. Ezek a visszajelzések számunkra fontosak és jóleső érzéssel töltenek el bennünket.
Az előző évekhez hasonló módon advent első hétvégéjén az iskola minden tanulója és nevelője részvételével gyújtottuk meg az adventi koszorúnk első gyertyáját, majd hétről hétre a következőket. A mindig visszatérő közös ének az idő előrehaladtával, bátrabbá és elmélyültebbé vált.
Az idei év karácsony várása kiegészült az utolsó hét közös programjaival, melynek keretében minden osztály Betlehemet készített, Betlehemes játékot adott elő társai előtt, közös karácsonyi daltanulás, vetélkedő részesei lehettek.
Reméljük lelkiekben gazdagabbá sikerült tenni gyerekeink karácsony előtti időszakát.
Az Oktatási és Kulturális Központ tantestülete és tanulói a következő Juhász Gyula idézettel kívánunk szeretetteljes, békés karácsonyi ünnepeket és boldog új évet mindannyiuknak.
„Betlehemi csillag
Szelíd fénye mellett
Ma az égen és a földön
Angyalok lebegnek.
Isten hírvivői
Könnyezve dalolnak
Békességet, boldogságot
Földi vándoroknak.”
Szelíd fénye mellett
Ma az égen és a földön
Angyalok lebegnek.
Isten hírvivői
Könnyezve dalolnak
Békességet, boldogságot
Földi vándoroknak.”
Intézményvezetés
Karácsonyi készülődés
9:11 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Minden évben eljön a december, ami nem csak az év utolsó hónapja, hanem a nagy bevásárlásnak is a hónapja, hiszen annyi ünnep van ebben a hónapban. Mikulás, Karácsony, Újév, és előfordul az is, hogy ezek mellé felsorakozik egy szülinap, egy névnap. A december az ünnepek hónapja. Mindent kivilágítanak, minden akciós, minden nyüzsög. A bevásárlóközpontokban kellemes zene szól a hangszórókból, és a szerencsés gyerekek elmondhatják kívánságaikat a Mikulásnak. A tévében is jobb filmeket adnak, mint máskor, és mindenki próbálja félretenni a gondjait, hogy a karácsonyt és az újévet boldogan tölthesse el. Minden azt üzeni nekünk, hogy valami más, mint máskor, és mindenki keresi azt a bizonyos karácsonyi hangulatot, mert mindenki érzi, hogy decemberben minden valahogy más.
Sokan várják ezt a hónapot sokféle lelkülettel. A gyermek várja, hogy végre kibonthassa az ajándékát, és gyakran felsóhajt: „Bárcsak már karácsonyeste lenne!”.
A család várja, mert pár nap múlva összegyűlik a család, a gyerekek, unokák hazajönnek a kollégiumból, az ország más részeiből, mindenki együtt van. Majd kigyúlnak pár nap múlva a fények, sejtelmes gyertyafénybe burkolózik majd a szoba, csillog a karácsonyfa. Szeretjük a karácsonyt. Szeretünk adni és szeretünk kapni. Előre látjuk magunk előtt a számunkra kedves arcokat, ahogy bontogatják a színes csomagolópapírba bújtatott kedvességeinket, várjuk a felcsillanó szemeket, a mosolyokat.
És vannak olyanok is, akik nem várják az ünnepeket, akiknek terhes ez a hónap. Sokaknak az advent nehéz, mert egyedül vannak, talán most először; és a karácsony nem várakozás, hanem a félelem ideje, mivel előtörnek az emlékek, a veszteségek. Nincs már kinek ajándékot készíteni, és nincs kitől ajándékot kapni. Az egyedüllét ilyenkor nem drága ajándék, hanem ijesztő szörny, hiszen azt idézi fájón az ember szívébe, ami már nincs, amit elveszített, ami soha többé nem jön vissza már. A gyertya pedig ilyenkor nem biztos, hogy az öröm fénye egy koszorún, vagy épp a karácsonyfán, hanem a gyászé, a fájdalomé, és leginkább az emlékezésé.
Vagy csak azért, mert elegük van már, hogy az összes üzlet ilyenkor teli van emberekkel, és minden arra van hangolva, hogy gyerünk-gyerünk, még ezt, még azt, rohanjunk, hogy boldog ünnepünk legyen. És boldog lesz? Nem. Mert aki így készül az ünnepre, hogy csak rohan, mire odakerül, hogy valóban ünnepeljen, annyira elfárad, hogy már szinte nem is tudja élvezni annak a sok rohanásnak az eredményét, vagy ha még tudja is, egy pillanat alatt vége a varázsnak és utána olyan üresnek érezi az ünnepet.
Akármilyen is az adventünk és a karácsonyunk, örömökben, gyerekkacagásban gazdag, vagy épp magányos és szomorú, Isten maga szeretne ajándékká lenni számunkra. Hiszen ebben az időszakban Rá figyelünk, és az Ő születésére emlékezünk. Ajándékokat adunk arra emlékezve, hogy Ő a legnagyobb ajándék az emberiség számára.
Na persze – jöhet erre a szkeptikus válasz. Hogy lehet ma Jézusról beszélni, amikor a karácsony már rég nem arról szól…, hanem a drága dolgokról, az elképesztő játékokról, amelyek reklámblokkjai legalább duplájára nőttek a hétvégi délelőtti időszakban a kereskedelmi csatornákon. Arról szól, hogy ilyenkor vannak jó akciók, és olcsó hitelek. Figyelni kell, hogy nehogy sokkal kisebb ajándékot adjunk, mint a másik, mert akkor esetleg kinevetnek, megsértődnek a családban, hogy csak ilyen kis semmiséget kaptak. Járjuk a várost, vásárolunk, nézzük a hipermarketek reklámújságjait, hogy lehetőleg ne az utolsó percben kelljen kapkodni, és órákig sorban állni.
Ráadásul, ha körülnézünk a világban, a munkahelyünkön, belehallgatunk beszélgetésekbe, rájövünk, hogy oly sok a megfáradt, elfásult, és kiábrándult ember, és nagyon keveseknek van igazi mély öröme.
Persze, várjuk az ünnepeket, a találkozást a családtagokkal. Azonban ez mintha csak a felszín lenne, hiszen mélyen, egzisztenciálisan bizonytalanok vagyunk a holnap felől, meglopottnak érezzük magunkat a jelenben, és mintha az egész világ kifordult volna a sarkából. Elfáradtunk, belefáradtunk már oly sok mindenbe az életben, különösen, mintha nem lenne változás, legfeljebb csak romlás sok téren. Hamis lenne az ünneplés és az ajándékozás? Jézus születése egykor öröm volt a világ számára, na de napjainkban… Pedig Isten ma is ajándékozó Isten a világ számára.
De hát mitől is jó egy ajándék? Attól, hogy szeretetből, törődésből, odafigyelésből fakad. Attól, hogy munka van benne, hiszen kifejezetten annak szól, akit meglepek, személyes. Attól szép, hogy kifejezi a kettőnk közötti kapcsolatot, hogy benne van, aki adja, és benne van az is, aki kapja, hiszen nem azt adom, ha jó ajándékozó vagyok, amire én vágyom, hanem azt, amire a másiknak szüksége van. Az ajándéknak nincs ára. Egyfajta jelkép, a szeretet. Az összes karácsonyi álmunk, adventi készülődésünk szép lehet, értékes, de üres, ha nem vesszük észre, hogy csak jelképek. A mi egymás felé kifejeződő szeretetünk csak jelkép. Jelképe annak a hatalmas szeretnek, amellyel Isten szeret bennünket.
Ezért hát a szükséges dolgokat nem elfelejtve, de tudva azt, hogy azoknál sokkal fontosabb, hogy ne felejtsük el, hogy mi ennek az ünnepnek a lényege, és tudjunk megállni a készülődésben is, figyelni, hogy mik a fontos dolgok, és mik a kevésbé fontosak, hogyha majd eljön a nagy nap, akkor ne fáradtan és kiégetten, hanem teljes szívből tudjunk örülni és ünnepelni. Ezen sorokkal kívánok minden kedves olvasónak áldott, békés és boldog ünneplést!
Sokan várják ezt a hónapot sokféle lelkülettel. A gyermek várja, hogy végre kibonthassa az ajándékát, és gyakran felsóhajt: „Bárcsak már karácsonyeste lenne!”.
A család várja, mert pár nap múlva összegyűlik a család, a gyerekek, unokák hazajönnek a kollégiumból, az ország más részeiből, mindenki együtt van. Majd kigyúlnak pár nap múlva a fények, sejtelmes gyertyafénybe burkolózik majd a szoba, csillog a karácsonyfa. Szeretjük a karácsonyt. Szeretünk adni és szeretünk kapni. Előre látjuk magunk előtt a számunkra kedves arcokat, ahogy bontogatják a színes csomagolópapírba bújtatott kedvességeinket, várjuk a felcsillanó szemeket, a mosolyokat.
És vannak olyanok is, akik nem várják az ünnepeket, akiknek terhes ez a hónap. Sokaknak az advent nehéz, mert egyedül vannak, talán most először; és a karácsony nem várakozás, hanem a félelem ideje, mivel előtörnek az emlékek, a veszteségek. Nincs már kinek ajándékot készíteni, és nincs kitől ajándékot kapni. Az egyedüllét ilyenkor nem drága ajándék, hanem ijesztő szörny, hiszen azt idézi fájón az ember szívébe, ami már nincs, amit elveszített, ami soha többé nem jön vissza már. A gyertya pedig ilyenkor nem biztos, hogy az öröm fénye egy koszorún, vagy épp a karácsonyfán, hanem a gyászé, a fájdalomé, és leginkább az emlékezésé.
Vagy csak azért, mert elegük van már, hogy az összes üzlet ilyenkor teli van emberekkel, és minden arra van hangolva, hogy gyerünk-gyerünk, még ezt, még azt, rohanjunk, hogy boldog ünnepünk legyen. És boldog lesz? Nem. Mert aki így készül az ünnepre, hogy csak rohan, mire odakerül, hogy valóban ünnepeljen, annyira elfárad, hogy már szinte nem is tudja élvezni annak a sok rohanásnak az eredményét, vagy ha még tudja is, egy pillanat alatt vége a varázsnak és utána olyan üresnek érezi az ünnepet.
Akármilyen is az adventünk és a karácsonyunk, örömökben, gyerekkacagásban gazdag, vagy épp magányos és szomorú, Isten maga szeretne ajándékká lenni számunkra. Hiszen ebben az időszakban Rá figyelünk, és az Ő születésére emlékezünk. Ajándékokat adunk arra emlékezve, hogy Ő a legnagyobb ajándék az emberiség számára.
Na persze – jöhet erre a szkeptikus válasz. Hogy lehet ma Jézusról beszélni, amikor a karácsony már rég nem arról szól…, hanem a drága dolgokról, az elképesztő játékokról, amelyek reklámblokkjai legalább duplájára nőttek a hétvégi délelőtti időszakban a kereskedelmi csatornákon. Arról szól, hogy ilyenkor vannak jó akciók, és olcsó hitelek. Figyelni kell, hogy nehogy sokkal kisebb ajándékot adjunk, mint a másik, mert akkor esetleg kinevetnek, megsértődnek a családban, hogy csak ilyen kis semmiséget kaptak. Járjuk a várost, vásárolunk, nézzük a hipermarketek reklámújságjait, hogy lehetőleg ne az utolsó percben kelljen kapkodni, és órákig sorban állni.
Ráadásul, ha körülnézünk a világban, a munkahelyünkön, belehallgatunk beszélgetésekbe, rájövünk, hogy oly sok a megfáradt, elfásult, és kiábrándult ember, és nagyon keveseknek van igazi mély öröme.
Persze, várjuk az ünnepeket, a találkozást a családtagokkal. Azonban ez mintha csak a felszín lenne, hiszen mélyen, egzisztenciálisan bizonytalanok vagyunk a holnap felől, meglopottnak érezzük magunkat a jelenben, és mintha az egész világ kifordult volna a sarkából. Elfáradtunk, belefáradtunk már oly sok mindenbe az életben, különösen, mintha nem lenne változás, legfeljebb csak romlás sok téren. Hamis lenne az ünneplés és az ajándékozás? Jézus születése egykor öröm volt a világ számára, na de napjainkban… Pedig Isten ma is ajándékozó Isten a világ számára.
De hát mitől is jó egy ajándék? Attól, hogy szeretetből, törődésből, odafigyelésből fakad. Attól, hogy munka van benne, hiszen kifejezetten annak szól, akit meglepek, személyes. Attól szép, hogy kifejezi a kettőnk közötti kapcsolatot, hogy benne van, aki adja, és benne van az is, aki kapja, hiszen nem azt adom, ha jó ajándékozó vagyok, amire én vágyom, hanem azt, amire a másiknak szüksége van. Az ajándéknak nincs ára. Egyfajta jelkép, a szeretet. Az összes karácsonyi álmunk, adventi készülődésünk szép lehet, értékes, de üres, ha nem vesszük észre, hogy csak jelképek. A mi egymás felé kifejeződő szeretetünk csak jelkép. Jelképe annak a hatalmas szeretnek, amellyel Isten szeret bennünket.
Ezért hát a szükséges dolgokat nem elfelejtve, de tudva azt, hogy azoknál sokkal fontosabb, hogy ne felejtsük el, hogy mi ennek az ünnepnek a lényege, és tudjunk megállni a készülődésben is, figyelni, hogy mik a fontos dolgok, és mik a kevésbé fontosak, hogyha majd eljön a nagy nap, akkor ne fáradtan és kiégetten, hanem teljes szívből tudjunk örülni és ünnepelni. Ezen sorokkal kívánok minden kedves olvasónak áldott, békés és boldog ünneplést!
Petró Klaudia,
református lelkész
református lelkész
Önkormányzati hírek
9:08 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Kedves Olvasók! 2008-ban utoljára jelentkezem – ezúttal rövidebben – az önkormányzat híreivel. Decemberben két testületi ülés is volt, melyek elsősorban a 2008 évi költségvetés teljesülésével, a jövő évi koncepció elfogadásával, valamint az ilyenkor szokásos közüzemi díjak és helyi adók megállapításával telt.
A telekadó és az építményadó mértéke nem változott, maradnak az eddigi adómértékek. A helyi iparűzési adó állandó tevékenység után 1,6%-ról 1,65%-ra emelkedett, az idegenforgalmi adó 2009-ben 389 ft/fő/vendégéjszaka lesz.
A szemétszállítási díj 2009-ben az AVE által közöltek alapján a következők szerint alakul:
80 literes edény: 12.730 Ft/év
110 literes edény: 17.534 Ft/év
240 literes edény: 38.251 Ft/év
szemetes zsák: 294 Ft/db
Fontos változás történik a jövőben a szemétszállítási díjak beszedésével kapcsolatban. A díjakat ezentúl a AVE Tatabánya fogja beszedni minden háztartástól, így a szerződéseket is közvetlenül az AVE köti majd a lakossággal. A szerződéskötés díját (1080 Ft/év) az önkormányzat átvállalja a lakosságtól.
A Vízmű Zrt. által közölt 460 Ft/m3 csatornadíjból sikerült lefaragni 10 forintot, így 2009-ben 450 Ft/m3 lesz a szennyvízelvezetés díja. Vegetációs időszakban továbbra is jár a 20%-os kedvezmény.
A közutak javítása megtörtént a Szőlőhegyen, a Berekben, a Hegyikert és Major utcában. A Gyarmatpuszta felé vezető utat külső vállalkozó bevonásával sikerült javítani, elkészült a Hűvösvölgyi utca is.
Végül szeretném megköszönni egész éves figyelmüket, áldott, békés, boldog karácsonyt és új esztendőt kívánok Mindannyiuknak!
A telekadó és az építményadó mértéke nem változott, maradnak az eddigi adómértékek. A helyi iparűzési adó állandó tevékenység után 1,6%-ról 1,65%-ra emelkedett, az idegenforgalmi adó 2009-ben 389 ft/fő/vendégéjszaka lesz.
A szemétszállítási díj 2009-ben az AVE által közöltek alapján a következők szerint alakul:
80 literes edény: 12.730 Ft/év
110 literes edény: 17.534 Ft/év
240 literes edény: 38.251 Ft/év
szemetes zsák: 294 Ft/db
Fontos változás történik a jövőben a szemétszállítási díjak beszedésével kapcsolatban. A díjakat ezentúl a AVE Tatabánya fogja beszedni minden háztartástól, így a szerződéseket is közvetlenül az AVE köti majd a lakossággal. A szerződéskötés díját (1080 Ft/év) az önkormányzat átvállalja a lakosságtól.
A Vízmű Zrt. által közölt 460 Ft/m3 csatornadíjból sikerült lefaragni 10 forintot, így 2009-ben 450 Ft/m3 lesz a szennyvízelvezetés díja. Vegetációs időszakban továbbra is jár a 20%-os kedvezmény.
A közutak javítása megtörtént a Szőlőhegyen, a Berekben, a Hegyikert és Major utcában. A Gyarmatpuszta felé vezető utat külső vállalkozó bevonásával sikerült javítani, elkészült a Hűvösvölgyi utca is.
Végül szeretném megköszönni egész éves figyelmüket, áldott, békés, boldog karácsonyt és új esztendőt kívánok Mindannyiuknak!
Pósfai Csaba
önkormányzati képviselő
önkormányzati képviselő
2008. december 6., szombat
Márton-napot tartottunk
5:56 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Immár hagyományosnak nevezhető a Gyermelyért Faluvédő Egyesület által évről-évre megrendezésre kerülő újborköszöntő-est. Idén november 14-én gyűlt össze a szórakozni vágyó közösség az iskola aulájában.
Fülöp László köszöntő szavait követően megkezdődött a rendezvény. Községünk háziorvosa, Dr. Kocsis Tamás tartott igen érdekes előadást a Bor és az egészség címmel. Sokan bizonyosan örömmel hallották a bor gyógyszerként való megemlítését, ugyanakkor az előadás során Kocsis Tamás kihangsúlyozta a mértéktelen fogyasztás káros hatásait, melyet ugyancsak érdemes észben tartani. A következő felkért előadó Tirpák László, iskolánk egyik magyartanára volt, kinek a Bor és az irodalom című előadása sok humoros és néhol elgondolkodtató percet okozott a hallgatóságnak. (Az előadások leiratát itt a Gyermelyi Hírlap hasábjain olvashatják.—a szerk.)
A zene nem hiányozhat egyetlen boros rendezvényről sem. Természetesen ez sem volt kivétel, hiszen községünk egyik lakója, Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, tárogatós és duda-, valamint a kalocsai származású Vesztergám Miklós tárogatós előadását hallgathattuk meg. Ha két dudás nem is, de az biztos, hogy két tárogatós megfér egy „csárdában”, hiszen igen jó hangulat kerekedett, a két zenésznek hála.
Az est szakmaiságára garancia volt a töki Nyakashegy Kft. főborászának, Malya Ernőnek a 2008-as termésről, és az abból készült borokról szóló beszámolója. Természetesen a szavakba öntött mondanivalót az érintett bor megkóstolása tette teljessé. Idén először jelenlegi országhatárainkon túlról, a történelmi Magyarország területéről, leendő testvérközségünk Kürt borászai is tiszteletüket tették rendezvényünkön, mely külön öröm számunkra. A kürti termőterület a dél-szlovákiai borvidék egyik regionális központja, melyhez tizennégy további község tartozik. Megkóstolhattuk a kürti lejtőn termett szőlőből Melecky Tibor és Sütő Zsolt által készített borokat.
Az i-re a pontot a Végh Róberték által készített sült libacombból és párolt káposztából összeállított vacsora és a desszertként felszolgált rétes tette fel. Ezek után már nincs is mit mondani, csak annyit, hogy köszönet a szervezőknek. Jövőre, ugyanitt ismét találkozzunk!
Fülöp László köszöntő szavait követően megkezdődött a rendezvény. Községünk háziorvosa, Dr. Kocsis Tamás tartott igen érdekes előadást a Bor és az egészség címmel. Sokan bizonyosan örömmel hallották a bor gyógyszerként való megemlítését, ugyanakkor az előadás során Kocsis Tamás kihangsúlyozta a mértéktelen fogyasztás káros hatásait, melyet ugyancsak érdemes észben tartani. A következő felkért előadó Tirpák László, iskolánk egyik magyartanára volt, kinek a Bor és az irodalom című előadása sok humoros és néhol elgondolkodtató percet okozott a hallgatóságnak. (Az előadások leiratát itt a Gyermelyi Hírlap hasábjain olvashatják.—a szerk.)
A zene nem hiányozhat egyetlen boros rendezvényről sem. Természetesen ez sem volt kivétel, hiszen községünk egyik lakója, Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, tárogatós és duda-, valamint a kalocsai származású Vesztergám Miklós tárogatós előadását hallgathattuk meg. Ha két dudás nem is, de az biztos, hogy két tárogatós megfér egy „csárdában”, hiszen igen jó hangulat kerekedett, a két zenésznek hála.
Az est szakmaiságára garancia volt a töki Nyakashegy Kft. főborászának, Malya Ernőnek a 2008-as termésről, és az abból készült borokról szóló beszámolója. Természetesen a szavakba öntött mondanivalót az érintett bor megkóstolása tette teljessé. Idén először jelenlegi országhatárainkon túlról, a történelmi Magyarország területéről, leendő testvérközségünk Kürt borászai is tiszteletüket tették rendezvényünkön, mely külön öröm számunkra. A kürti termőterület a dél-szlovákiai borvidék egyik regionális központja, melyhez tizennégy további község tartozik. Megkóstolhattuk a kürti lejtőn termett szőlőből Melecky Tibor és Sütő Zsolt által készített borokat.
Az i-re a pontot a Végh Róberték által készített sült libacombból és párolt káposztából összeállított vacsora és a desszertként felszolgált rétes tette fel. Ezek után már nincs is mit mondani, csak annyit, hogy köszönet a szervezőknek. Jövőre, ugyanitt ismét találkozzunk!
Pósfai Csaba
A bor és az irodalom
5:55 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A bor különleges helyet foglal el az emberiség történetében: nem egy a különféle italok között, nem csupán gasztronómiai értéke van, hanem kultúrtörténeti szerepe is, sőt spirituális tartalmakat is hordoz. Az ókori görög kultúrkörnek meghatározó eleme volt a Dionüszosz-kultusz (Dionüszosz a szőlőművelés, a bor, a mámor istene.) A Dionüszosz-ünnepekhez kapcsolódik a színház születése, hisz ekkor kecskebőrbe öltözve tréfás történeteket adtak elő a görögök, s ebből fejlődött ki később a dráma, a drámaírási verseny, és ezek eljátszása.
Az egyetemes és a magyar kultúrtörténet számos alkotásában találkozhatunk a borral. Egyetlen más italról sem született annyi költemény, annyi dicsőítő megnyilatkozás, mint a borról.
A bor és az irodalom, a költészet jóformán egyidősek, mindkettő az emberiség legősibb kultúráiban gyökerezik. Se szeri se száma a szőlőről és a borról szóló verseknek, elbeszéléseknek, meséknek, legendáknak.
Ami a magyar irodalom és a bor kapcsolatát illeti, a magyar versírók és dalnokok is tisztelték és szerették a jó bort. Erről tanúskodik költészetünk több évszázados története.
A magyarokat a tréfát szerető, az anekdotát kedvelő népek között tartják számon. A nevettető, tréfálkozó, rendszerint csattanós végű történeteknek mindig volt valamilyen tanulságos tartalmuk is. A szőlőhöz, a borhoz, vagy ez utóbbi fogyasztóihoz kötődő anekdotakincsünk is rendkívül gazdag.
Az irodalom kezdete a népköltészet, melynek része a népdal, népmese, népmonda, népi anekdoták. Következzen hát két anekdota, melyek Erdélyből származnak (Kolozsvári Grandpierre Emil: Erdélyi boranekdoták). Az egyik a bor eredetéről szól, a másik pedig a borkő keletkezésével kapcsolatos.
A bor eredete
A bort Noé találta ki unalmában. Hat állat vérét keverte össze. A hat állat az oroszlán, a tigris, a medve, a disznó, a majom és a galamb volt. Ez a hatféle vér mutatkozik meg a részegek hatféle természetében. Van, ki büszke, mint az oroszlán, kegyetlen, mint a tigris, düledezik, mint a medve, disznó módjára sárban hentereg, majomhoz hasonlóan bujálkodik, vagy olyan szelíd, mint a galamb.
A borkő
Szigeti József enyedi professzor egyik tanulóját küldte szekéren borért. Egy földesúr adományozta a bort a tudós professzornak, amiért a fiát a tudományba bevezette. A deák felült a professzor szekerére, elhajtott az uradalomba, fölrakta a hordót a szekérre, s mindjárt illogatni kezdte.
Mikor Enyed határába érkeztek, már tetemes híja volt a bornak. Gondolta a deák, hogy ebből baj lesz, mert a bort nemcsak ő szerette, hanem a gazdája is. Vesztegetésképpen megkínálta a kocsist a professzor borából, majd szólt neki, hogy gyűjtsön két kalapra való kavicsot. Maga is gyűjtött. Aztán a deák meg a kocsis leült a hordó mellé, s tömni kezdték kaviccsal. Addig tömték, mígnem a bor feljött, a hordó ismét megtelt.
Odahaza Enyeden Szigeti Józsefnek első dolga volt, hogy a bort megízlelje. Azt mindjárt látta, hogy a bort a deákja nem nádolta meg vízzel. Ennek utána békés nyugalommal illogatta a bort ebédhez, vacsorához, amíg el nem fogyott. Mikor a hordó kiürült, a professzor kiverette a seprőjét s látta, hogy módfelett sok a kavics benne. Magához hívatta a deákot s megkérdezte szigorúan: „Ehhez mit szól kegyelmed?”
„Eddig csak hírét hallottam a borkőnek válaszolta a deák, most legalább tudom, hogy csakugyan van.”
Hamvas Béla külön könyvet írt a borról és az életről A bor filozófiája címmel. Íme ebből egy idézet:
Az ivásnak egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan. Komoly idő, komoly ember, komoly nép számára ennyi elég.
(...)
Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De viszont itt is, ott is minden körülmény fontos. A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot. Van henyélő bor, mesélő bor, tragikus bor. A legnagyobb érzéketlenségre vall például kedélyes családi ebéden drámai bort inni. Ugyanilyen ízléstelenség hivatalos lakomán parázna bort inni. Ha egyedül vagy és kint, mindig keress távlatot; a bor szereti a magasságot és a kilátást, és szeret felülről nézni.
Az egyetemes és a magyar kultúrtörténet számos alkotásában találkozhatunk a borral. Egyetlen más italról sem született annyi költemény, annyi dicsőítő megnyilatkozás, mint a borról.
A bor és az irodalom, a költészet jóformán egyidősek, mindkettő az emberiség legősibb kultúráiban gyökerezik. Se szeri se száma a szőlőről és a borról szóló verseknek, elbeszéléseknek, meséknek, legendáknak.
Ami a magyar irodalom és a bor kapcsolatát illeti, a magyar versírók és dalnokok is tisztelték és szerették a jó bort. Erről tanúskodik költészetünk több évszázados története.
A magyarokat a tréfát szerető, az anekdotát kedvelő népek között tartják számon. A nevettető, tréfálkozó, rendszerint csattanós végű történeteknek mindig volt valamilyen tanulságos tartalmuk is. A szőlőhöz, a borhoz, vagy ez utóbbi fogyasztóihoz kötődő anekdotakincsünk is rendkívül gazdag.
Az irodalom kezdete a népköltészet, melynek része a népdal, népmese, népmonda, népi anekdoták. Következzen hát két anekdota, melyek Erdélyből származnak (Kolozsvári Grandpierre Emil: Erdélyi boranekdoták). Az egyik a bor eredetéről szól, a másik pedig a borkő keletkezésével kapcsolatos.
A bor eredete
A bort Noé találta ki unalmában. Hat állat vérét keverte össze. A hat állat az oroszlán, a tigris, a medve, a disznó, a majom és a galamb volt. Ez a hatféle vér mutatkozik meg a részegek hatféle természetében. Van, ki büszke, mint az oroszlán, kegyetlen, mint a tigris, düledezik, mint a medve, disznó módjára sárban hentereg, majomhoz hasonlóan bujálkodik, vagy olyan szelíd, mint a galamb.
A borkő
Szigeti József enyedi professzor egyik tanulóját küldte szekéren borért. Egy földesúr adományozta a bort a tudós professzornak, amiért a fiát a tudományba bevezette. A deák felült a professzor szekerére, elhajtott az uradalomba, fölrakta a hordót a szekérre, s mindjárt illogatni kezdte.
Mikor Enyed határába érkeztek, már tetemes híja volt a bornak. Gondolta a deák, hogy ebből baj lesz, mert a bort nemcsak ő szerette, hanem a gazdája is. Vesztegetésképpen megkínálta a kocsist a professzor borából, majd szólt neki, hogy gyűjtsön két kalapra való kavicsot. Maga is gyűjtött. Aztán a deák meg a kocsis leült a hordó mellé, s tömni kezdték kaviccsal. Addig tömték, mígnem a bor feljött, a hordó ismét megtelt.
Odahaza Enyeden Szigeti Józsefnek első dolga volt, hogy a bort megízlelje. Azt mindjárt látta, hogy a bort a deákja nem nádolta meg vízzel. Ennek utána békés nyugalommal illogatta a bort ebédhez, vacsorához, amíg el nem fogyott. Mikor a hordó kiürült, a professzor kiverette a seprőjét s látta, hogy módfelett sok a kavics benne. Magához hívatta a deákot s megkérdezte szigorúan: „Ehhez mit szól kegyelmed?”
„Eddig csak hírét hallottam a borkőnek válaszolta a deák, most legalább tudom, hogy csakugyan van.”
Hamvas Béla külön könyvet írt a borról és az életről A bor filozófiája címmel. Íme ebből egy idézet:
Az ivásnak egy törvénye van: bármikor, bárhol, bárhogyan. Komoly idő, komoly ember, komoly nép számára ennyi elég.
(...)
Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bármikor, bárhol, bárhogyan. De viszont itt is, ott is minden körülmény fontos. A bor természetéhez meg kell választani az évszakot és a napszakot. Van henyélő bor, mesélő bor, tragikus bor. A legnagyobb érzéketlenségre vall például kedélyes családi ebéden drámai bort inni. Ugyanilyen ízléstelenség hivatalos lakomán parázna bort inni. Ha egyedül vagy és kint, mindig keress távlatot; a bor szereti a magasságot és a kilátást, és szeret felülről nézni.
Tirpák László
A bor és az egészség
5:53 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A bor egészségre kifejtett jótékony hatását már az ókorban is ismerték. Mezopotámiában orvosságként is használták. A régi Egyiptomban a bor értékes gyógyszer volt, mint fertőtlenítő és fájdalomcsillapító. Gyógyszerként használva a borba mézet, gyógyfüveket, fűszereket vegyítettek.
Az ókori Görögországban még a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a bor és a gyógyítás fogalmát. Hippokratész híres görög orvos mértékkel fogyasztva betegségek gyógyítására alkalmasnak találta.
Hadjáratok alkalmával a különböző ragályos betegségek (pl. tífusz, kolera) elkerülése végett bort itattak a katonákkal, mivel az tapasztalták, hogy a bort fogyasztók ellenállónak bizonyultak a járványokkal szemben. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tífusz bacillusok a borban néhány perc alatt elpusztulnak. A bor fertőtlenítő hatása miatt a bélfertőzésekkel szemben is kedvező.
(…)
A mértéktelen borfogyasztás negatív hatásai a XIX. századtól ismertté váltak, emiatt a XX. században megkezdődtek azok az antialkoholista mozgalmak melyek hatására például a skandináv országokban és az USA-ban alkoholtilalmat vezettek be.
Az utóbbi évtizedek kutatásai eredményeképpen változik a bor szerepének megítélése. A fejlett országokban élő emberek igyekeznek tudatosan és egészségesen élni. Mind több tudományos intézet foglalkozik a mértékletes borfogyasztás egészségre gyakorolt hatásának kutatásával.
A kutatások révén az igazolódott, hogy egészséges felnőtt ember esetében a mérsékletes borfogyasztás jó hatással van bizonyos betegségek kialakulásának csökkentésére, a testi-lelki erősítésre, a szervezet karbantartására. Meglepő módon kimutatták azt is , hogy a leghosszabb életre nem azok az emberek számíthatnak, akik egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italokat. Tovább élnek nagy valószínűséggel azok, akik mértékletes borfogyasztók. Legrosszabb életkilátásuk a mérték nélkül ivóknak, az alkoholistáknak vannak.
(...)
Fontos az étkezéshez fogyasztott bor kedvező étrendi hatása. Az energiatermelő alkotórészeken kívül a borok vitaminokat, szerves savakat, enzimeket, ásványi sókat tartalmaznak. A húsos ételek fogyasztásánál különösen nagy szerepük van a szerves savaknak. Az alkoholos italok közül a bor pH értéke van a legközelebb a gyomornedv pH-jához. Gyomorsav hiány és étvágytalanság esetén a savas fehérborok és a fanyar vörösborok a felnőtt ember számára valóban gyógyszernek tekinthetők.
A francia paradoxon fogalma az 1990–es évek elején született. Franciaország bortermelő vidékein észlelték, hogy meglepően alacsony volt a szív és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya a mérsékelt mennyiségben rendszeresen alkoholt fogyasztók körében.
A zsírban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód ellenére a napi 2-3 pohár bort fogyasztók körében jóval alacsonyabb a szív és érrendszeri betegségek előfordulása.
Ez nemcsak az alkohol, hanem elsősorban a borban kimutatható polifenoloknak köszönhető. A szívinfarktus oka a szív saját ereinek elmeszesedése, majd a meszes erekben trombus, azaz vérrög kialakulása.
A mérsékelt alkoholfogyasztás úgy hat az infarktus ellen, hogy csökkenti koleszterin szintet, emeli az érfalvédő hatású HDL koleszterin szintjét, akadályozza a vérrögképződést. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a bor csekély alkohol tartalma előnyösen hat az idegekre, a szívre, és az érrendszerre, csökkenti a lelki feszültséget, mely érszűkítő hatású.
Ezek a kedvező hatások azonban csak a mértékletes borfogyasztásra igazak. Egészséges felnőtt napi maximum 2-3 pohár bort fogyaszthat el anélkül, hogy az a májat károsítaná. Maximum 60-80 g alkohol napi fogyasztása ártalmatlan az egészséges felnőtt számára. A károsodás nélkül elfogyasztható alkohol mennyisége azonban függ az általános állapottól, az egyéni érzékenységtől, a szedett gyógyszerektől is.
Nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztásának májkárosító hatása jól ismert. Kevésbé ismert azonban, hogy az alkohol nem csak a májat, hanem egyéb szerveket is károsíthat. A májkárosodás mellett gyakori az alkoholos szívbetegség, valamint idegrendszeri betegségek kialakulása. Amennyiben valaki rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, hirtelen elhagyva, vagy csökkentve a megszokott adagot megvonási tünetek, súlyos esetben zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás roham, úgynevezett „delirium tremens” alakulhat ki.
A mértékkel fogyasztott bor a szervezet számára kedvező hatásokkal rendelkezik. Tartsuk ezt mindig be!
Az ókori Görögországban még a mitológia, a vallás szintjén is összekapcsolták a bor és a gyógyítás fogalmát. Hippokratész híres görög orvos mértékkel fogyasztva betegségek gyógyítására alkalmasnak találta.
Hadjáratok alkalmával a különböző ragályos betegségek (pl. tífusz, kolera) elkerülése végett bort itattak a katonákkal, mivel az tapasztalták, hogy a bort fogyasztók ellenállónak bizonyultak a járványokkal szemben. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a tífusz bacillusok a borban néhány perc alatt elpusztulnak. A bor fertőtlenítő hatása miatt a bélfertőzésekkel szemben is kedvező.
(…)
A mértéktelen borfogyasztás negatív hatásai a XIX. századtól ismertté váltak, emiatt a XX. században megkezdődtek azok az antialkoholista mozgalmak melyek hatására például a skandináv országokban és az USA-ban alkoholtilalmat vezettek be.
Az utóbbi évtizedek kutatásai eredményeképpen változik a bor szerepének megítélése. A fejlett országokban élő emberek igyekeznek tudatosan és egészségesen élni. Mind több tudományos intézet foglalkozik a mértékletes borfogyasztás egészségre gyakorolt hatásának kutatásával.
A kutatások révén az igazolódott, hogy egészséges felnőtt ember esetében a mérsékletes borfogyasztás jó hatással van bizonyos betegségek kialakulásának csökkentésére, a testi-lelki erősítésre, a szervezet karbantartására. Meglepő módon kimutatták azt is , hogy a leghosszabb életre nem azok az emberek számíthatnak, akik egyáltalán nem fogyasztanak szeszes italokat. Tovább élnek nagy valószínűséggel azok, akik mértékletes borfogyasztók. Legrosszabb életkilátásuk a mérték nélkül ivóknak, az alkoholistáknak vannak.
(...)
Fontos az étkezéshez fogyasztott bor kedvező étrendi hatása. Az energiatermelő alkotórészeken kívül a borok vitaminokat, szerves savakat, enzimeket, ásványi sókat tartalmaznak. A húsos ételek fogyasztásánál különösen nagy szerepük van a szerves savaknak. Az alkoholos italok közül a bor pH értéke van a legközelebb a gyomornedv pH-jához. Gyomorsav hiány és étvágytalanság esetén a savas fehérborok és a fanyar vörösborok a felnőtt ember számára valóban gyógyszernek tekinthetők.
A francia paradoxon fogalma az 1990–es évek elején született. Franciaország bortermelő vidékein észlelték, hogy meglepően alacsony volt a szív és érrendszeri betegségek előfordulásának aránya a mérsékelt mennyiségben rendszeresen alkoholt fogyasztók körében.
A zsírban gazdag étrend és a mozgásszegény életmód ellenére a napi 2-3 pohár bort fogyasztók körében jóval alacsonyabb a szív és érrendszeri betegségek előfordulása.
Ez nemcsak az alkohol, hanem elsősorban a borban kimutatható polifenoloknak köszönhető. A szívinfarktus oka a szív saját ereinek elmeszesedése, majd a meszes erekben trombus, azaz vérrög kialakulása.
A mérsékelt alkoholfogyasztás úgy hat az infarktus ellen, hogy csökkenti koleszterin szintet, emeli az érfalvédő hatású HDL koleszterin szintjét, akadályozza a vérrögképződést. Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a bor csekély alkohol tartalma előnyösen hat az idegekre, a szívre, és az érrendszerre, csökkenti a lelki feszültséget, mely érszűkítő hatású.
Ezek a kedvező hatások azonban csak a mértékletes borfogyasztásra igazak. Egészséges felnőtt napi maximum 2-3 pohár bort fogyaszthat el anélkül, hogy az a májat károsítaná. Maximum 60-80 g alkohol napi fogyasztása ártalmatlan az egészséges felnőtt számára. A károsodás nélkül elfogyasztható alkohol mennyisége azonban függ az általános állapottól, az egyéni érzékenységtől, a szedett gyógyszerektől is.
Nagyobb mennyiségű alkohol rendszeres fogyasztásának májkárosító hatása jól ismert. Kevésbé ismert azonban, hogy az alkohol nem csak a májat, hanem egyéb szerveket is károsíthat. A májkárosodás mellett gyakori az alkoholos szívbetegség, valamint idegrendszeri betegségek kialakulása. Amennyiben valaki rendszeresen nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt, hirtelen elhagyva, vagy csökkentve a megszokott adagot megvonási tünetek, súlyos esetben zavartság, eszméletvesztés, epilepsziás roham, úgynevezett „delirium tremens” alakulhat ki.
A mértékkel fogyasztott bor a szervezet számára kedvező hatásokkal rendelkezik. Tartsuk ezt mindig be!
Dr. Kocsis Tamás
Luca napi vásár
5:53 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenység varázslásra, mint házasság és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére. A mi kis falunkban ehhez a naphoz kapcsolódik az ovis Luca napi vásár. Az eseményen a helyi óvoda óvónői, dadusai és a szülők által készített kedves kis ajándékokat árusítjuk sütemény, tea, és kellemes karácsonyi zene mellett. A vásárból befolyt összeggel óvodánkat támogatjuk. Várjuk a kedves érdeklődőket december 12–én pénteken délután 3 óra és este 8 között az OKK aulájába!
Balogh Dorottya
Köszönetnyilvánítás
5:52 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Ezúton is szeretnénk megköszönni mindenkinek, bármilyen módon is segítették a Jótékonysági Erzsébet bált. Akár tombola ajándékot hoztak, akár tombola jegyet vásároltak.
A süteményt készítőknek külön köszönjük a sok finom süteményt. Erikának, Lacinak szívből köszönjük a sok segítséget, amelyet évről évre végeznek. A többiek is nagy örömmel készültek, hogy szebb legyen az este, és ugyanazért fáradozott Nyíri Hajnalka és a gyerekek is.
Polgármester Úr őszinte szavakkal köszönte meg a Karitász csoport munkáját. Nagyon meghatódtam magam is, talán meg sem köszöntem illendően. Köszönjük Polgármester Úr figyelmességét, annyit tudunk csak mondani, hogy részünkről és családjaink részéről is, mert ők is sokat segítenek, ez természetes dolog.
Az összefogás eredményeként 105.000 forint tiszta bevételünk lett. Így most már 205.000 forintunk van, amit fel tudunk használni a kálvária felújításához. Még egyszer köszönet a legkisebbért is!
Hálásan köszöni meg a Karitász csoport még a sok ruhaneműt, cipőt, amellyel megajándékoznak bennünket, hogy tovább segíthessünk másokon.
Minden segítőnek és olvasónak szép karácsonyi várakozást kívánunk!
A süteményt készítőknek külön köszönjük a sok finom süteményt. Erikának, Lacinak szívből köszönjük a sok segítséget, amelyet évről évre végeznek. A többiek is nagy örömmel készültek, hogy szebb legyen az este, és ugyanazért fáradozott Nyíri Hajnalka és a gyerekek is.
Polgármester Úr őszinte szavakkal köszönte meg a Karitász csoport munkáját. Nagyon meghatódtam magam is, talán meg sem köszöntem illendően. Köszönjük Polgármester Úr figyelmességét, annyit tudunk csak mondani, hogy részünkről és családjaink részéről is, mert ők is sokat segítenek, ez természetes dolog.
Az összefogás eredményeként 105.000 forint tiszta bevételünk lett. Így most már 205.000 forintunk van, amit fel tudunk használni a kálvária felújításához. Még egyszer köszönet a legkisebbért is!
Hálásan köszöni meg a Karitász csoport még a sok ruhaneműt, cipőt, amellyel megajándékoznak bennünket, hogy tovább segíthessünk másokon.
Minden segítőnek és olvasónak szép karácsonyi várakozást kívánunk!
A Karitász csoport nevében: Fülöp Lászlóné
Felhívás
5:51 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Az AVE Tatabánya Hulladékgazdálkodási Zrt., mint a szemétszállítást végző szolgáltató folyamatos ellenőrzést tartott és tart Gyermelyen is. Az ellenőrzés tapasztalatai alapján, a hulladék elszállításának szabályairól az alábbiakban tájékoztatom.
- A hulladék elszállítására való jogosultságot az edényen elhelyezett matrica igazolja.
- A 110-120 liter térfogattól eltérő nagyságú edény használata esetén eltérő színű matrica szükséges, így azt az Önkormányzati Hivatalban be kell jelenteni (az ügyintézővel egyeztetés szükséges).
- Az edény térfogatát meghaladó mennyiségű hulladékot (tehát ha az edény teteje nem becsukható) a szállítók nem viszik el. A többlet hulladék elszállítására szolgáló zöld AVE feliratú zsák a hivatalban megvásárolható, csak ebben a zsákban lévő többlet hulladékot szállítják el.
- A szelektív hulladékgyűjtőben kizárólag a rajta feltűntetett hulladék helyezhető el. Az edényekbe és környékükre másfajta szemét lerakása TILOS!
- Tapasztalható még a jogtalan matricahasználat, melyek az ellenőrzések során folyamatosan kiszűrésre kerülnek.
Sáros György, polgármester
Szülők Bálja 2009
5:48 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Az iskolai Szülői Munkaközösség 2009. február 7-én rendezi meg a Szülők Bálját. Minden eddiginél nagyobb vállalkozásba fogtunk, igen nagyszabású rendezvényt tervezünk: bálunkon a Royal Express Band exkluzív show-és tánczenekar zenél, és gondoskodik a jó hangulatról. Az együttes hattagú, magas színvonalú zenét játszik, műsorukkal nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is fellépnek. Talán túl korainak tűnik, hogy erről tudósítunk, hisz még csak december van. Szeretnénk azonban, hogy a bálról időben értesüljenek és akár karácsonyi ajándékként is lehetőségük legyen belépőjegyet vásárolni.
A belépőjegyeket az általános iskola diákjai árusítják, egy osztályok közötti verseny keretében. Hagyományainkhoz híven a legtöbb jegyet eladó osztályt pénzjutalomban részesítjük, melyet kirándulásra fordíthatnak. A bevételből tudja a Szülői Munkaközösség minden karácsonykor ajándékokkal meglepni a gyerekeket, melyre idén is készülünk. Ebből támogatjuk a Diákönkormányzat munkáját, gyereknapi rendezvényt szervezünk, és különféle eszközfejlesztésekhez járulunk hozzá.
Bálunk a falu életének egyik színvonalas, sok résztvevőt vonzó rendezvénye. Szülők, nagyszülők, pedagógusok, gyerekek, vállalkozók fognak össze évről-évre a siker érdekében. Idei rendezvényünk legfőbb szponzora a BA-SA-KÖ Kft. Minden eddigi és jövendő támogatónknak köszönetet mondunk.
Minden gyermelyi számára Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk!
A belépőjegyeket az általános iskola diákjai árusítják, egy osztályok közötti verseny keretében. Hagyományainkhoz híven a legtöbb jegyet eladó osztályt pénzjutalomban részesítjük, melyet kirándulásra fordíthatnak. A bevételből tudja a Szülői Munkaközösség minden karácsonykor ajándékokkal meglepni a gyerekeket, melyre idén is készülünk. Ebből támogatjuk a Diákönkormányzat munkáját, gyereknapi rendezvényt szervezünk, és különféle eszközfejlesztésekhez járulunk hozzá.
Bálunk a falu életének egyik színvonalas, sok résztvevőt vonzó rendezvénye. Szülők, nagyszülők, pedagógusok, gyerekek, vállalkozók fognak össze évről-évre a siker érdekében. Idei rendezvényünk legfőbb szponzora a BA-SA-KÖ Kft. Minden eddigi és jövendő támogatónknak köszönetet mondunk.
Minden gyermelyi számára Áldott Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánunk!
az SzMK vezetősége
Szilveszteri tűzijáték
5:46 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A Gyermelyért Faluvédő Egyesület szervezésében idén december 31-én is megrendezésre kerül a szilveszteri tűzijáték. A hagyományoknak megfelelően a faluközpontból kerülnek fellövésre a rakéták. Eme látványos, az évet lezáró esemény finanszírozását a Gyermelyi Faluvédő Egyesület vállalja, azonban szívesen várjuk és örömmel fogadjuk bárki anyagi hozzájárulását. A támogatásokat a Faluvédő Egyesület Takarékszövetkezetnél vezetett 58600537-11032182 számú számlájára lehet befizetni. A támogatásokat előre is köszönjük!
az Egyesület vezetősége
2008. november 22., szombat
Labdarúgó Kupa eredmények
8:33 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
November 8-án a Gyermely Szomor Labdarúgó Egyesület U12 (1997 és 1998-as születésűek) csapata nyerte a Gyermelyi Kupát. A csoportmérkőzések során Esztergomot (2:1), Vértesszőlőst (3:0) győzték le, majd az elődöntőben a komáromi FORTUNA csapatát (2:0), a döntőben Bokod csapatát (5:0) is maguk mögé kényszerítették. A torna során érdekes módon olyan csapatokat sikerült megverni, akikkel szemben a bajnokságban sorra vereséget szenvedtek, reméljük, hogy ez a torna elegendő lendületet ad a felkészüléshez és a tavaszi szezonhoz.
A képen látható csapatból kiemelkedő teljesítményt produkált a három fekvő játékos,
Stréhli András (András jobboldalt alul), aki a gólkirályi címet is elnyerte, Terplán Zoltán, (Zozó középen alul) a kapus, aki összesen 1 gólt kapott, és Kosztka Márk (Márkó baloldalt alul), akiről az ellenfelek nem akarták elhinni, hogy 1997-es születésű annyira kiemelkedett (teljesítményével is) a korosztályából. A II. helyezett Bokod, míg a III. a Fortuna csapat lett.
Az Amatőr Labdarúgó Kupa eredményei: I. helyezett Zsámbék, II. Bajna, III. a BUGYESZO csapat.
U14 Kupa eredményei: Az U14-es előkészítő korosztályunk jelenleg bajnokságban nem szerepel, a november 16-i tornán is, a fiatalabb korosztály játékosai egészítették ki a csapatot, így szinte meglepetés, hogy az előkelő III. helyen végeztek! Itt első lett a Tatai HAC, második pedig Piliscsév csapata.
Minden csapatnak köszönjük a részvételt, a dobogósoknak pedig külön gratulálunk! További képek letölthetők a http://www.mufuves.hu oldalról! A kupakiírások is ide fognak felkerülni a jövőben.
A képen látható csapatból kiemelkedő teljesítményt produkált a három fekvő játékos,
Stréhli András (András jobboldalt alul), aki a gólkirályi címet is elnyerte, Terplán Zoltán, (Zozó középen alul) a kapus, aki összesen 1 gólt kapott, és Kosztka Márk (Márkó baloldalt alul), akiről az ellenfelek nem akarták elhinni, hogy 1997-es születésű annyira kiemelkedett (teljesítményével is) a korosztályából. A II. helyezett Bokod, míg a III. a Fortuna csapat lett.Az Amatőr Labdarúgó Kupa eredményei: I. helyezett Zsámbék, II. Bajna, III. a BUGYESZO csapat.
U14 Kupa eredményei: Az U14-es előkészítő korosztályunk jelenleg bajnokságban nem szerepel, a november 16-i tornán is, a fiatalabb korosztály játékosai egészítették ki a csapatot, így szinte meglepetés, hogy az előkelő III. helyen végeztek! Itt első lett a Tatai HAC, második pedig Piliscsév csapata.
Minden csapatnak köszönjük a részvételt, a dobogósoknak pedig külön gratulálunk! További képek letölthetők a http://www.mufuves.hu oldalról! A kupakiírások is ide fognak felkerülni a jövőben.
Csepregi Márton
Gyermely-Szomor LE
Gyermely-Szomor LE
Német vendégeink újra Gyermelyen
8:32 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Sokakat érintett és bizonyára még többen észrevették, hogy október közepén egy busznyi német vendég érkezett falunkba a holland határ mellett fekvő Veldhausen és Osterwald településekről. Zömében ismerős arcokkal találkoztunk, hiszen a hosszú évek óta tartó partnerkapcsolat jegyében évente egyszer ellátogatunk egymáshoz.
Az ismerkedés, barátkozás és a nyelvgyakorlás megkönnyítésére és jó vendéglátókhoz méltóan természetesen érdekes programokat szerveztünk erre a hétre. A közvetlen környék és kis közösségünk értékeinek bemutatása volt a célunk és még mindig tudtunk újat mutatni. Zsámbékon, Tatán jártunk, megmásztuk a bajnai Őrhegyet, Tarjánban bowlingoztunk. Helyben pedig a Pap-hegyen élvezhettük a finom helyi borokat, a magyaros lángost és hangulatot dudaszóval-tárogatóval. Műfüves pálya, tésztagyár, ifjúsági klub, iskolai tanórák, vetélkedők színesítették a programot. Egész napos kirándulást szerveztünk Budapestre, ahol igyekeztünk saját gyerekeinknek is újdonsággal szolgálni. A kétnyelvű istentisztelet utáni búcsúesten pedig elkápráztattuk őket tanulóink német nyelvű és táncos produkcióival és a finom ételekkel.
Néhány éve Fritz Baarlink, vendégeink lelkésze egy nagyszerű hasonlattal élt: míg náluk a kapcsolattartást teljes egészében egyházközösségük működteti, addig nálunk ez három lábon nyugszik, mint egy három lábú, stabil szék: az iskola (önkormányzat), a református gyülekezet és a Gyermely Zrt. a „lábai”. Ez néhány éve kiegészült még egy „lábbal”: a Német Kisebbségi Önkormányzattal, így még stabilabbá vált. Örömteli, hogy e példás összefogás eredményeképpen stabil anyagi és erkölcsi bázis szerveződött, amely biztosítja a kapcsolat továbbélését.
Köszönet illeti tehát a támogatókat: a „4 lábat”, a vendéglátó szülőket és a programok segítőit.
Wir treffen uns wieder bald, in Deutschland!
Az ismerkedés, barátkozás és a nyelvgyakorlás megkönnyítésére és jó vendéglátókhoz méltóan természetesen érdekes programokat szerveztünk erre a hétre. A közvetlen környék és kis közösségünk értékeinek bemutatása volt a célunk és még mindig tudtunk újat mutatni. Zsámbékon, Tatán jártunk, megmásztuk a bajnai Őrhegyet, Tarjánban bowlingoztunk. Helyben pedig a Pap-hegyen élvezhettük a finom helyi borokat, a magyaros lángost és hangulatot dudaszóval-tárogatóval. Műfüves pálya, tésztagyár, ifjúsági klub, iskolai tanórák, vetélkedők színesítették a programot. Egész napos kirándulást szerveztünk Budapestre, ahol igyekeztünk saját gyerekeinknek is újdonsággal szolgálni. A kétnyelvű istentisztelet utáni búcsúesten pedig elkápráztattuk őket tanulóink német nyelvű és táncos produkcióival és a finom ételekkel.
Néhány éve Fritz Baarlink, vendégeink lelkésze egy nagyszerű hasonlattal élt: míg náluk a kapcsolattartást teljes egészében egyházközösségük működteti, addig nálunk ez három lábon nyugszik, mint egy három lábú, stabil szék: az iskola (önkormányzat), a református gyülekezet és a Gyermely Zrt. a „lábai”. Ez néhány éve kiegészült még egy „lábbal”: a Német Kisebbségi Önkormányzattal, így még stabilabbá vált. Örömteli, hogy e példás összefogás eredményeképpen stabil anyagi és erkölcsi bázis szerveződött, amely biztosítja a kapcsolat továbbélését.
Köszönet illeti tehát a támogatókat: a „4 lábat”, a vendéglátó szülőket és a programok segítőit.
Wir treffen uns wieder bald, in Deutschland!
Juhászné Tóth Ágnes
Sporttörténelem
8:20 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Nagy öröm számunkra, hogy Tolnai Imre tanár úr, iskolánk volt igazgatója, testnevelő tanára által —a Labdarúgó Egyesület honlapjára— írt sporttörténeti visszaemlékezés itt a Gyermelyi Hírlap hasábjain megjelenhet. Úgy gondoljuk, a fiatalok számára fontos a gyökerek megismerése, az idősebbek pedig szívesen nosztalgiáznak egy kicsit...
2008. augusztus 3-án községünk korszerű Uniós színvonalú műfüves, villanyvilágítással ellátott sportpályával gazdagodott, ami tovább növelheti szakirányú sporttevékenység folytatását a helyieknek és a határainkon kívülieknek egyaránt. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy nem volt mindig így. Hosszú időbe telt, amíg községünk eljutott idáig, hogy sportpálya, öltöző, sportcsarnok, műfüves pályák állnak rendelkezésünkre a minőségi sport, a hobbi és a tömegsporthoz. Ahhoz, hogy erről egy kis képet kapjunk, vissza kell mennünk - gondolatban - apáink, nagyapáink korába, hogy lássuk honnan jött, hová jutott községünk sportélete.
A II. világháború előttről kezdeném: ebből a korból nem is beszélhetünk itteni sporttevékenységről. Az iskolai testnevelés volt az egyetlen, ami alacsony színvonalon, játékos keretek között folyt és csak egy kis többletmozgást jelentett. Alkalmi versengések is csak hébe-hóba, kivételes ünnepnapokon akadtak. Például: ki az erősebb? („birok”, „birkózás”), ki emel fel nagyobb rönköt? (súlyemelés), Ki dob messzebbre? („gránátdobás”), kötélhúzás.
Nem sportolásra, de megemlíthető a Gyermelyi Strandfürdő, ami 1942-től néhány évig fürdést és némi mozgást jelentett akkor sokaknak. A kezdeteket az 1960-as évektől kell keresni. Ebben az évben megépült a mai iskolánk elődje, ami az akkori viszonyokhoz képest korszerűnek számított.
A szellemi oktatás mellett ez az iskolai testnevelést is rendszeresebbé tette, annak ellenére, hogy semmiféle tárgyi feltétel nem volt hozzá. A testnevelésórák az udvaron, télen a tantermekben folytak. Csupán a lelkesedés és a sporttevékenység megszerettetése vezetett el fokozatosan ez egyre rendszeresebbé váló versenyekhez. Az iskolai versenyek mellett egyre gyakoribbá váltak a barátságos futballmérkőzések, néha egy-egy atlétikai verseny, futás, kerékpár-, és ügyességi vetélkedők. Például 11-es rúgás, akadályverseny. Divatba jött a sakkozás, asztalitenisz. Alakult egy női kézilabdacsapat is. Tornában, atlétikában már megjelentünk vidéki versenyeken is. A sport népszerűsítésében az iskola járt elől rendszeres versenyekkel; 3-4 évente megrendezett tornaünnepélyekkel, bemutatókkal, népi játékok felújításával (pl.: méta). Ekkor még jégpályánk is volt...
A teljes cikk a Gyermely-Szomor LE honlapján, valamint az újság nyomtatott változatában olvasható.
Szerkesztőség
2008. augusztus 3-án községünk korszerű Uniós színvonalú műfüves, villanyvilágítással ellátott sportpályával gazdagodott, ami tovább növelheti szakirányú sporttevékenység folytatását a helyieknek és a határainkon kívülieknek egyaránt. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy nem volt mindig így. Hosszú időbe telt, amíg községünk eljutott idáig, hogy sportpálya, öltöző, sportcsarnok, műfüves pályák állnak rendelkezésünkre a minőségi sport, a hobbi és a tömegsporthoz. Ahhoz, hogy erről egy kis képet kapjunk, vissza kell mennünk - gondolatban - apáink, nagyapáink korába, hogy lássuk honnan jött, hová jutott községünk sportélete.
A II. világháború előttről kezdeném: ebből a korból nem is beszélhetünk itteni sporttevékenységről. Az iskolai testnevelés volt az egyetlen, ami alacsony színvonalon, játékos keretek között folyt és csak egy kis többletmozgást jelentett. Alkalmi versengések is csak hébe-hóba, kivételes ünnepnapokon akadtak. Például: ki az erősebb? („birok”, „birkózás”), ki emel fel nagyobb rönköt? (súlyemelés), Ki dob messzebbre? („gránátdobás”), kötélhúzás.Nem sportolásra, de megemlíthető a Gyermelyi Strandfürdő, ami 1942-től néhány évig fürdést és némi mozgást jelentett akkor sokaknak. A kezdeteket az 1960-as évektől kell keresni. Ebben az évben megépült a mai iskolánk elődje, ami az akkori viszonyokhoz képest korszerűnek számított.
A szellemi oktatás mellett ez az iskolai testnevelést is rendszeresebbé tette, annak ellenére, hogy semmiféle tárgyi feltétel nem volt hozzá. A testnevelésórák az udvaron, télen a tantermekben folytak. Csupán a lelkesedés és a sporttevékenység megszerettetése vezetett el fokozatosan ez egyre rendszeresebbé váló versenyekhez. Az iskolai versenyek mellett egyre gyakoribbá váltak a barátságos futballmérkőzések, néha egy-egy atlétikai verseny, futás, kerékpár-, és ügyességi vetélkedők. Például 11-es rúgás, akadályverseny. Divatba jött a sakkozás, asztalitenisz. Alakult egy női kézilabdacsapat is. Tornában, atlétikában már megjelentünk vidéki versenyeken is. A sport népszerűsítésében az iskola járt elől rendszeres versenyekkel; 3-4 évente megrendezett tornaünnepélyekkel, bemutatókkal, népi játékok felújításával (pl.: méta). Ekkor még jégpályánk is volt...
A teljes cikk a Gyermely-Szomor LE honlapján, valamint az újság nyomtatott változatában olvasható.
Adventi programok Gyermelyen
8:17 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Adventi gyertyagyújtás
Ismét elröppent egy év. Egyre rövidebbek a nappalok, közeleg a karácsony békés, boldog ünnepe.
Immár harmadik éve ünnepeljük együtt a falu adventjét, ami a várakozás időszakát közelebb hozza hozzánk, együtt készíthetjük elő szívünket-lelkünket a karácsonyi csodára.
Szeretettel invitáljuk és várjuk községünk minden lakóját 2008. december 21-én (vasárnap) 17.00 órakor a falu közös adventjára. A részletes programot a Hírlap következő számában közöljük.
Számítunk az ügyes háziasszonyok, anyukák, nagymamák süteményeire. Kérjük, aki kedvet érez hozzon egy tálca sütit (pld. mézes kalács, puszedli, kuglóf, beigli), amelyből aztán mindenki kedvére fogyaszthat. A sütiket közvetlenül a rendezvény előtt kérjük szépen leadni a csemegés sátornál.
Egyúttal köszönjük Mindenkinek az elmúlt években nyújtott segítséget, azaz a sütiket az ügyes háziasszonyoknak, a forralt bort és teát Végh Róbertnek, egyházainknak, gyermekeinknek, tanáraiknak, szüleiknek, és a Karitász csoportnak a megható műsort. Számítunk Rájuk idén is!
Adventi műsor a református templomban
A Baar Madas Gimnázium 9. c osztályos tanulóinak (rövid) adventi műsorán vehetnek részt mindazok, akik eljönnek advent első vasárnapján, november 30-án a 11 órakor kezdődő református istentiszteletre.
Alkalmainkra mindenkit szeretettel várunk!
Ismét elröppent egy év. Egyre rövidebbek a nappalok, közeleg a karácsony békés, boldog ünnepe.
Immár harmadik éve ünnepeljük együtt a falu adventjét, ami a várakozás időszakát közelebb hozza hozzánk, együtt készíthetjük elő szívünket-lelkünket a karácsonyi csodára.
Szeretettel invitáljuk és várjuk községünk minden lakóját 2008. december 21-én (vasárnap) 17.00 órakor a falu közös adventjára. A részletes programot a Hírlap következő számában közöljük.
Számítunk az ügyes háziasszonyok, anyukák, nagymamák süteményeire. Kérjük, aki kedvet érez hozzon egy tálca sütit (pld. mézes kalács, puszedli, kuglóf, beigli), amelyből aztán mindenki kedvére fogyaszthat. A sütiket közvetlenül a rendezvény előtt kérjük szépen leadni a csemegés sátornál.
Egyúttal köszönjük Mindenkinek az elmúlt években nyújtott segítséget, azaz a sütiket az ügyes háziasszonyoknak, a forralt bort és teát Végh Róbertnek, egyházainknak, gyermekeinknek, tanáraiknak, szüleiknek, és a Karitász csoportnak a megható műsort. Számítunk Rájuk idén is!
A Szervezők
Adventi műsor a református templomban
A Baar Madas Gimnázium 9. c osztályos tanulóinak (rövid) adventi műsorán vehetnek részt mindazok, akik eljönnek advent első vasárnapján, november 30-án a 11 órakor kezdődő református istentiszteletre.
Alkalmainkra mindenkit szeretettel várunk!
Petró Klaudia, lelkész
Advent
8:14 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Advent első vasárnapjával megkezdődik az egyházi év, a karácsonyi ünnepkör, a megtestesülés misztériumának bevezetése. Fontos történelmi tény, hogy az advent is csak azután keletkezett, amikor az egyházban az V. századtól kezdve általánossá lett a karácsony megünneplése.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szent András apostol ünnepéhez (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnap az advent első vasárnapja.
Idén pont november 30-ra esik az első adventi vasárnap. Az adventi időszakban a templomokban és ma már egyre elterjedtebb, hogy a családok otthonaikban is meggyújtják az adventi koszorú első gyertyáját.
A katolikus liturgia szerint az adventi koszorú három lila és egy rózsaszín gyertyából áll. A lila szín a bűnbánatot, a rózsaszín az örömöt jelzi. Ezért hívják advent harmadik vasárnapját „gaudate” (magyarul örvendjetek!) vasárnapnak.
Az ünnepek sorában – kétségtelenül – a karácsony a legbensőségesebb, legcsaládiasabb ünnep. Nem véletlen, hogy a művészeteknek: a zenének, irodalomnak, képzőművészetnek egyik ihletője karácsony misztériuma.
A várakozás öröme szólal meg Juhász Gyula egyik ilyen témájú művében, a Karácsony felé című versében. Szeretné általánossá és egyetemessé tenni a decemberi igézetet:
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
1902
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy Szent András apostol ünnepéhez (november 30-hoz) legközelebb eső vasárnap az advent első vasárnapja.
Idén pont november 30-ra esik az első adventi vasárnap. Az adventi időszakban a templomokban és ma már egyre elterjedtebb, hogy a családok otthonaikban is meggyújtják az adventi koszorú első gyertyáját.
A katolikus liturgia szerint az adventi koszorú három lila és egy rózsaszín gyertyából áll. A lila szín a bűnbánatot, a rózsaszín az örömöt jelzi. Ezért hívják advent harmadik vasárnapját „gaudate” (magyarul örvendjetek!) vasárnapnak.
Az ünnepek sorában – kétségtelenül – a karácsony a legbensőségesebb, legcsaládiasabb ünnep. Nem véletlen, hogy a művészeteknek: a zenének, irodalomnak, képzőművészetnek egyik ihletője karácsony misztériuma.
A várakozás öröme szólal meg Juhász Gyula egyik ilyen témájú művében, a Karácsony felé című versében. Szeretné általánossá és egyetemessé tenni a decemberi igézetet:
Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.
…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Beheggesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.
1902
Csermely Tibor: Hitvalló irodalom c. munkája alapján
összeállította: Pósfai Csaba
összeállította: Pósfai Csaba
Gondolkodom...
8:12 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Azon gondolkodom, hogy vajon mi az oka annak, hogy nemzeti ünnepeinken kevesen, talán évről-évre egyre kevesebben vagyunk?
Legutóbb az l956. október 23-i ünnepélyen fogalmazódott meg bennem a kérdés.
Tavaly arra kértem a Képviselő-testületet, hogy ne tologassuk ide-oda az ünnepélyek dátumát, arra való hivatkozással, hogy hosszú hétvége jön, sokan elutaznak, satöbbi. Ez nem méltó az ünnephez, nem méltó azokhoz, akikről emlékezünk, akik előtt tisztelgünk.
Az Oktatási és Kulturális Központban minden évben megható, nagy háttérmunkával előkészített ünnepélyek részesei lehetnek mindazok, akik eljönnek, akik együtt ünnepelnek, a szereplőkkel együtt idézik fel a történelmi múlt eseményeit.
Mégis úgy tűnik, hogy a szereplőkön, azok szülein, hozzátartozóin kívül a nagy többség otthon marad. A felelősség súlya nagy. A mi felelősségünk Kedves Szülők! Hogyan várhatjuk el gyermekeinktől, hogy őrizzék a lángot, ha mi nem állunk eléjük személyes példamutatással? Nem lehet kifogás az elfásultság, a mindennapok taposómalma nem vetheti rá árnyékát az ünnepekre!
Ezeken a napokon meg kell állni, fel kell idézni a múltat. Azért, hogy kellő muníciót adjunk az utókor kezébe, annak érdekében, hogy gyermekeink tisztában legyenek a múlttal, hogy olyan dolgokról, részletekről hallhassanak, amelyek — esetleg — nem hangzanak el a történelem órákon.
Egy ünnepély hangulata egyébként is egészen más. Az összetartozás, az együtt ünneplés aurája összekovácsol minket, ettől közösség a közösség. Ha nem tudunk együtt ünnepelni elsorvadnak gyökereink, értékeink.
Milyen jövőt építhetünk a múlt ismerete nélkül?? Milyen jövőt építhetnek gyermekeink, ha mi már nem leszünk?
Kell, hogy legyen megoldás! Tegyünk meg érte mindent! Legközelebbi nemzeti ünnepünket 2009. március 15-én ünnepeljük.
Jöjjünk el gyermekeinkkel együtt! Találkozzunk az Oktatási és Kulturális Központban!
Legutóbb az l956. október 23-i ünnepélyen fogalmazódott meg bennem a kérdés.
Tavaly arra kértem a Képviselő-testületet, hogy ne tologassuk ide-oda az ünnepélyek dátumát, arra való hivatkozással, hogy hosszú hétvége jön, sokan elutaznak, satöbbi. Ez nem méltó az ünnephez, nem méltó azokhoz, akikről emlékezünk, akik előtt tisztelgünk.
Az Oktatási és Kulturális Központban minden évben megható, nagy háttérmunkával előkészített ünnepélyek részesei lehetnek mindazok, akik eljönnek, akik együtt ünnepelnek, a szereplőkkel együtt idézik fel a történelmi múlt eseményeit.
Mégis úgy tűnik, hogy a szereplőkön, azok szülein, hozzátartozóin kívül a nagy többség otthon marad. A felelősség súlya nagy. A mi felelősségünk Kedves Szülők! Hogyan várhatjuk el gyermekeinktől, hogy őrizzék a lángot, ha mi nem állunk eléjük személyes példamutatással? Nem lehet kifogás az elfásultság, a mindennapok taposómalma nem vetheti rá árnyékát az ünnepekre!
Ezeken a napokon meg kell állni, fel kell idézni a múltat. Azért, hogy kellő muníciót adjunk az utókor kezébe, annak érdekében, hogy gyermekeink tisztában legyenek a múlttal, hogy olyan dolgokról, részletekről hallhassanak, amelyek — esetleg — nem hangzanak el a történelem órákon.
Egy ünnepély hangulata egyébként is egészen más. Az összetartozás, az együtt ünneplés aurája összekovácsol minket, ettől közösség a közösség. Ha nem tudunk együtt ünnepelni elsorvadnak gyökereink, értékeink.
Milyen jövőt építhetünk a múlt ismerete nélkül?? Milyen jövőt építhetnek gyermekeink, ha mi már nem leszünk?
Kell, hogy legyen megoldás! Tegyünk meg érte mindent! Legközelebbi nemzeti ünnepünket 2009. március 15-én ünnepeljük.
Jöjjünk el gyermekeinkkel együtt! Találkozzunk az Oktatási és Kulturális Központban!
Tisztelettel:
Kókai Rita, szülő
Kókai Rita, szülő
2008. november 1., szombat
Önkormányzati hírek
10:42 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A múltkori beszámolómban említett körjegyzőségi pályázat keretében a beszerzések, illetve az árajánlat kérések folyamatosak. Lehetőség szerint még a tél beállta előtt, az Önkormányzat épületének ablakcseréjére sor kerül. A homlokzat felújítás és az üvegfalak kiváltása a 2009-es évre tolódik át. 
Az informatikai eszközök beszerzése folyamatban van.
Örömteli, hogy a kisbusz beszerzésre beadott pályázatunk eredményes volt, így a vásárlással kapcsolatos nettó költségek 100%-os fedezésére a község 8,4 millió forintot nyert. A testület árajánlatok bekérésével bízta meg a Polgármestert, a pályázati anyagban is szereplő Volkswagen Transporter Kombi típusú gépkocsira.
A testület – az előkészítő pénzügyi bizottsági ülést követően – első olvasatban tárgyalta a költségvetési rendelet módosítását, melyre az iskolatársulási plusz normatívák, az elnyert pályázatok és a műfüves pályát érintő hitelfelvétel miatt volt szükség. A főbb bevételek a következők:
kistérségi normatíva: 2,7 millió forint;
iskolatársulási normatíva: 8 millió forint;
műfüves pálya hitel: 47,7 millió forint;
kisbusz pályázat: 8,4 millió forint;
körjegyzőség eszközbeszerzési pályázata: 7,5 millió forint;
testvérvárosi pályázat: 3,7 millió forint.
Értelemszerűen ezen bevételeknek a költség oldala is jelentkezik, hiszen a pályázatokat adott célra kell fordítani, a plusz normatívák pedig az OKK finanszírozására kerülnek felhasználásra. A testvérvárosi pályázatból fennmaradt kb. 2,5 millió forintot az Önkormányzat a Labdarúgó Egyesületnek ad át támogatásként, miután az egyesület a konkrét felhasználási célról az Önkormányzatot tájékoztatja. A költségvetési rendelet módosítását várhatóan a következő ülésen elfogadja a képviselő-testület.
Az útfelújítások a jövőben is folytatódnak, hogy a rossz idő beállta előtt néhány helyen a kisebb, de annál fontosabb felületjavításokat el lehessen végezni. A testületi határozat szerint, az Iskola utca nem szilárd burkolatú részén, a Berekben, a Szőlőhegyen és a Hidegvölgyben lesznek munkálatok.
A műfüves pálya üzemeltetésével kapcsolatban elkészült a szerződés tervezete, melyet a testület áttekintett és néhány módosítást javasolva el is fogadott. A következő lépés a Labdarúgó Egyesület vezetésével való egyeztetés, illetve a szerződés megkötése.
Az informatikai eszközök beszerzése folyamatban van.Örömteli, hogy a kisbusz beszerzésre beadott pályázatunk eredményes volt, így a vásárlással kapcsolatos nettó költségek 100%-os fedezésére a község 8,4 millió forintot nyert. A testület árajánlatok bekérésével bízta meg a Polgármestert, a pályázati anyagban is szereplő Volkswagen Transporter Kombi típusú gépkocsira.
A testület – az előkészítő pénzügyi bizottsági ülést követően – első olvasatban tárgyalta a költségvetési rendelet módosítását, melyre az iskolatársulási plusz normatívák, az elnyert pályázatok és a műfüves pályát érintő hitelfelvétel miatt volt szükség. A főbb bevételek a következők:
kistérségi normatíva: 2,7 millió forint;
iskolatársulási normatíva: 8 millió forint;
műfüves pálya hitel: 47,7 millió forint;
kisbusz pályázat: 8,4 millió forint;
körjegyzőség eszközbeszerzési pályázata: 7,5 millió forint;
testvérvárosi pályázat: 3,7 millió forint.
Értelemszerűen ezen bevételeknek a költség oldala is jelentkezik, hiszen a pályázatokat adott célra kell fordítani, a plusz normatívák pedig az OKK finanszírozására kerülnek felhasználásra. A testvérvárosi pályázatból fennmaradt kb. 2,5 millió forintot az Önkormányzat a Labdarúgó Egyesületnek ad át támogatásként, miután az egyesület a konkrét felhasználási célról az Önkormányzatot tájékoztatja. A költségvetési rendelet módosítását várhatóan a következő ülésen elfogadja a képviselő-testület.
Az útfelújítások a jövőben is folytatódnak, hogy a rossz idő beállta előtt néhány helyen a kisebb, de annál fontosabb felületjavításokat el lehessen végezni. A testületi határozat szerint, az Iskola utca nem szilárd burkolatú részén, a Berekben, a Szőlőhegyen és a Hidegvölgyben lesznek munkálatok.
A műfüves pálya üzemeltetésével kapcsolatban elkészült a szerződés tervezete, melyet a testület áttekintett és néhány módosítást javasolva el is fogadott. A következő lépés a Labdarúgó Egyesület vezetésével való egyeztetés, illetve a szerződés megkötése.
Pósfai Csaba, önkormányzati képviselő
Meghívó a Márton-napi újbor köszöntő estre
10:09 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A „Gyermelyért” Faluvédő Egyesület sok szeretettel hív és vár Mindenkit az immár hagyományosnak mondható Szent Márton-napi újbor köszöntő estjére, mely november 14-én, pénteken 18 órakor kerül megrendezésre az OKK aulájában.
Az este programja:
Megnyitó
Előadás a bor és az egészség kapcsolatáról
a Nyakas pincészet 2008 évi újbor bemutatója.
A résztvevőket a hagyományhoz illő libasült várja, amit egymás borainak kóstolgatása, valamint Vesztergám Miklós tárogatóművész előadása követ.
A részvételi díj: 2000 Ft/fő
Jelentkezni november 12-én szerdán 12 óráig lehet Végh Zsigmondnál (30/9478-038), vagy Fülöp Lászlónál (30/9933-158).
Szeretettel várunk Mindenkit!
A Szervezők
Szent Márton napja - November 11.
10:05 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Szent Márton a legnépszerűbb középkori szent. Szülőháza – a legenda szerint – az egykori ókeresztény temető területén álló szombathelyi Szent Márton templom északi mellékkápolnája, a Szent Márton-kápolna helyén állt. A kápolna bejárata fölött olvasható a felirat: HIC NATUS EST S(anctus) MARTINUS, azaz Itt született Szent Márton. Itt őrzik Szent Márton ujjereklyéjét is.
A krónikák szerint a Márton nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott liba csontjából is időjárásra következtettek: „ha a liba csontja fehér, és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.”
A krónikák szerint a Márton nap a fizetés, tisztújítás, jobbágytartozás lerovásának napja volt. Az erdélyi pásztorok e napon kérték járandóságukat. Sorra járták a házakat, köszöntőt mondtak, nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdának, aki megőrizte, s tavasszal az állatok kihajtására használta. A legenda úgy tartja, Szent Márton alázatból ki akart térni püspökké választása elől, a ludak óljába rejtőzött, azok gágogásukkal elárulták. Innen a "Márton lúdja" elnevezés.
Ilyenkor vágták le a tömött libákat, úgy tartották: "aki Márton napján libát nem eszik, egész éven át éhezik." Márton az új bor bírája, tartja a hiedelem, azaz ilyenkor már iható az új bor. A Márton napi időjárásból következtettek a télre: "Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható." Sokfelé azt tartják a Márton napi idő a márciusi időt mutatja. A Márton napi lakomán elfogyasztott liba csontjából is időjárásra következtettek: „ha a liba csontja fehér, és hosszú, akkor havas lesz a tél, ha viszont barna és rövid, akkor sáros.”
Forrás: Wikipédia, Sulinet
E.OFF - áramszünet
9:59 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Október 29-én minden különösebb értesítés nélkül a faluban „lekapcsolták a villanyt”. Nem először talán, de biztosan nem is utoljára tapasztalhattuk meg a faluban, hogyan képzeli egy monopol helyzetben lévő közüzemi szolgáltató—jelen esetben az E.ON—viszonyát saját fogyasztóival, ügyfeleivel.
Nyilván nem érdekli az Európa több országában is működő multinacionális céget, ho
gy egy kis faluban emberek élnek, vállalkozások működnek, van iskola, óvoda, orvosi rendelő miegymás. Ahol fűteni, vagy éppenséggel hűteni kell, ahol dolgoznak, illetve dolgoznának. Miért érdekelné? Úgysem lehet ellenük tenni semmit. Kíváncsi lennék, ha valaki beperelné az E.ON-t a tájékoztatás hiányából eredő káráért, vajon mit érne el?! Valószínű még a perköltséget is kifizettetnék vele.
Örömteli, hogy a hálózat felújítását végzi a szolgáltató, (bár azt nem értem, hogy miért pont fűtési szezonban) ugyanakkor talán elvárható lenne az érintettek értesítése is, mert hivatalos tájékoztatást sem az Önkormányzat, sem a lakosok nem kaptak (nem először) az áramszünetről. Nem vitatható, hogy bizonyos munkákhoz elkerülhetetlen az áramszünet, az viszont felháborító, hogy arra tájékoztatás hiányában nincsen lehetősége felkészülni senkinek.
Én magam az E.ON honlapját is megnéztem, de a kérdéses nap(ok)ra csak Szomorra volt előre tervezett üzemszünet. Napközben aztán—a Hivatal közbenjárására—megjelentek a plakátok a falu különböző pontjain, persze a saját honlapjukhoz képest eltérő információval.
Ha esetleg valaki nem látta, nem olvasta az E.ON-os plakátokat, az újság közszolgálati mivoltát is kihasználva közzéteszem az azon szereplő információkat, valamint az E.ON telefonszámait. Remélhetőleg ezek már hitelesnek tekinthetők.
Az egész faluban:
November 4. (kedd) 7-16:30-ig
A Csalogány utca, a Tatai út, a Jókai utca, a Viola utca, az Akácfa utca, a Semmelweis utca, a Nefelejcs utca, az Iskola köz, a Rózsa utca, valamint a Szőlőhegy, a Macskahegy, Gyarmatpuszta és Szeszgyár területén:
November 6. (csütörtök) 7-16:30-ig
November 11. (kedd) 7-16:30-ig
November 14. (péntek) 7-16:30-ig
Biztonsági szempontból az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni a hálózatot!
E.ON telefonszámok
ügyfélszolgálat 7:30-20 óráig:
vezetékes telefonról 06- (40) 220-220 , mobiltelefonról 06-(20, vagy 30, vagy 70) 45-99-666
hibabejelentés 0-24 óráig:
06 (80) 533-533
Nyilván nem érdekli az Európa több országában is működő multinacionális céget, ho
gy egy kis faluban emberek élnek, vállalkozások működnek, van iskola, óvoda, orvosi rendelő miegymás. Ahol fűteni, vagy éppenséggel hűteni kell, ahol dolgoznak, illetve dolgoznának. Miért érdekelné? Úgysem lehet ellenük tenni semmit. Kíváncsi lennék, ha valaki beperelné az E.ON-t a tájékoztatás hiányából eredő káráért, vajon mit érne el?! Valószínű még a perköltséget is kifizettetnék vele.Örömteli, hogy a hálózat felújítását végzi a szolgáltató, (bár azt nem értem, hogy miért pont fűtési szezonban) ugyanakkor talán elvárható lenne az érintettek értesítése is, mert hivatalos tájékoztatást sem az Önkormányzat, sem a lakosok nem kaptak (nem először) az áramszünetről. Nem vitatható, hogy bizonyos munkákhoz elkerülhetetlen az áramszünet, az viszont felháborító, hogy arra tájékoztatás hiányában nincsen lehetősége felkészülni senkinek.
Én magam az E.ON honlapját is megnéztem, de a kérdéses nap(ok)ra csak Szomorra volt előre tervezett üzemszünet. Napközben aztán—a Hivatal közbenjárására—megjelentek a plakátok a falu különböző pontjain, persze a saját honlapjukhoz képest eltérő információval.
Ha esetleg valaki nem látta, nem olvasta az E.ON-os plakátokat, az újság közszolgálati mivoltát is kihasználva közzéteszem az azon szereplő információkat, valamint az E.ON telefonszámait. Remélhetőleg ezek már hitelesnek tekinthetők.
Pósfai Csaba
Az alábbi napokon és időpontokban lesz Gyermelyen tervezett, egész napos áramszünet az E.ON tájékoztatása szerint:***
Az egész faluban:
November 4. (kedd) 7-16:30-ig
A Csalogány utca, a Tatai út, a Jókai utca, a Viola utca, az Akácfa utca, a Semmelweis utca, a Nefelejcs utca, az Iskola köz, a Rózsa utca, valamint a Szőlőhegy, a Macskahegy, Gyarmatpuszta és Szeszgyár területén:
November 6. (csütörtök) 7-16:30-ig
November 11. (kedd) 7-16:30-ig
November 14. (péntek) 7-16:30-ig
Biztonsági szempontból az áramszünet ideje alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni a hálózatot!
E.ON telefonszámok
ügyfélszolgálat 7:30-20 óráig:
vezetékes telefonról 06- (40) 220-220 , mobiltelefonról 06-(20, vagy 30, vagy 70) 45-99-666
hibabejelentés 0-24 óráig:
06 (80) 533-533
Megemlékezés
9:52 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Ezekben a napokban sokan járnak a temetőkben és felkeresik elhunyt szeretteik sírjait. Szinte népvándorlás indul meg az országban. Ki kötelességszerűen zarándokol el övéi sírjához, rendet tesz rajta és körülötte, virággal, gyertyával ékesíti azt. Ki könnynélküli, beletörődő szomorúsággal teszi ezt. Látszik, hogy gyásza régi, könnyei már felszáradtak. Megint másokon látjuk azt, hogy régi és új sebek szakadnak fel bennük és szenvednek, vigasztalhatatlanok.
Egyházunk egyik hitvallásos irata - a II. Helvét Hitvallás – azt tanítja, hogy „azokról, akik az Úrban szentül elaludtak, tisztességesen meg kell emlékezni”. De vajon mit jelent tisztességesen emlékezni? Legyünk kicsit csendben. Ne csak a kezünkben vigyünk virágot, gyertyát, hanem szívünkben is engedjük szóhoz jutni kedves halottaink emlékét. Ne csak „nagytakarítást végezzünk” a sírokon, nagy igyekezettel és nyüzsögve, hanem idézzük fel magunk előtt elhunyt hozzátartozónk életét. Fogalmazzuk meg, hogy mi volt követendő példa életükben, hogyan tudnánk azt beépíteni a magunk körülményi közé és tovább adni az utánunk következő nemzedéknek. Mondjunk el egy egyszerű imát és adjunk hálát Istennek, hogy megajándékozott bennünket vele. Ismerhettük, szerethettük, köszönjük meg életüket, küldetésünket, szeretteinket.
Tegyük ezt azzal az alázattal melyre a zsoltáríró így figyelmeztet: „A mi esztendeink napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb nyolcvan esztendő, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk” (90. zsoltár). Legyenek előttünk a vigasztaló Igék: „még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert Te velem vagy”. Vagy Jézus szavai: ”Ne nyugtalankodjék a ti szívetek…Az én Atyámnak házában sok lakóhely van. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek”. Így nem maradunk magunkban gyászunkkal. Az Ige szavai reménységgel töltenek el bennünket. A rövidtávú reménységünk az, hogy amíg élünk, addig lesz feladatunk is, Istentől kapott szolgálatunk. Nem lesznek üresek, hiábavalóak napjaink. Mindig találunk valakit, aki nálunk is szomorúbb, betegebb – akin segíthetünk. Találhatunk egy közösséget, ahol megértenek és ahol mi is szerethetünk másokat. A hosszú távú reménységünk pedig az, amiről Jézus beszél: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Ha valaki hisz én bennem, ha meghal is él.”
Ha ilyen tartalommal töltjük meg megemlékezésünket, akkor minden bizonnyal megvigasztalódva térhetünk vissza otthonunkba.
Egyházunk egyik hitvallásos irata - a II. Helvét Hitvallás – azt tanítja, hogy „azokról, akik az Úrban szentül elaludtak, tisztességesen meg kell emlékezni”. De vajon mit jelent tisztességesen emlékezni? Legyünk kicsit csendben. Ne csak a kezünkben vigyünk virágot, gyertyát, hanem szívünkben is engedjük szóhoz jutni kedves halottaink emlékét. Ne csak „nagytakarítást végezzünk” a sírokon, nagy igyekezettel és nyüzsögve, hanem idézzük fel magunk előtt elhunyt hozzátartozónk életét. Fogalmazzuk meg, hogy mi volt követendő példa életükben, hogyan tudnánk azt beépíteni a magunk körülményi közé és tovább adni az utánunk következő nemzedéknek. Mondjunk el egy egyszerű imát és adjunk hálát Istennek, hogy megajándékozott bennünket vele. Ismerhettük, szerethettük, köszönjük meg életüket, küldetésünket, szeretteinket.
Tegyük ezt azzal az alázattal melyre a zsoltáríró így figyelmeztet: „A mi esztendeink napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb nyolcvan esztendő, amely gyorsan tovatűnik, mintha repülnénk” (90. zsoltár). Legyenek előttünk a vigasztaló Igék: „még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek, mert Te velem vagy”. Vagy Jézus szavai: ”Ne nyugtalankodjék a ti szívetek…Az én Atyámnak házában sok lakóhely van. Elmegyek, hogy helyet készítsek nektek”. Így nem maradunk magunkban gyászunkkal. Az Ige szavai reménységgel töltenek el bennünket. A rövidtávú reménységünk az, hogy amíg élünk, addig lesz feladatunk is, Istentől kapott szolgálatunk. Nem lesznek üresek, hiábavalóak napjaink. Mindig találunk valakit, aki nálunk is szomorúbb, betegebb – akin segíthetünk. Találhatunk egy közösséget, ahol megértenek és ahol mi is szerethetünk másokat. A hosszú távú reménységünk pedig az, amiről Jézus beszél: „Én vagyok a feltámadás és az élet. Ha valaki hisz én bennem, ha meghal is él.”
Ha ilyen tartalommal töltjük meg megemlékezésünket, akkor minden bizonnyal megvigasztalódva térhetünk vissza otthonunkba.
Petró Klaudia, lelkész
Alapítványi közlemény
9:42 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A Gyermelyi Református Egyházközség Vallási és Karitatív Céljainak Támogatására létrehozott alapítvány kuratóriuma hálás szívvel mond köszönetet mindazoknak, akik segítették, támogatták alapítványunkat, továbbá a személyi jövedelemadójuk 1%-át is alapítványunk célkitűzéseire ajánlották fel. A 2007-es évben az alapítvány számlájára érkezett összeggel (169.313 forint) a parókia épületének belső felújítását (falak szigetelését; a belső tér javítását, festését; fűtésrendszer javítását) támogattuk. 2008-ban az önök által felajánlott 2007. évi személyi jövedelemadó 1%-nak összege 152.300 forint volt. Jövőbeni nagyobb tervünk a református temető ravatalozójának felújítása.
Alapítványunk nagy részben az Önök anyagi támogatásából tudja céljait megvalósítani, amelyért nagyon hálásak vagyunk! Ezért továbbra is kérjük, hogy lehetőségeik szerint támogassák munkánkat, és imádságaikban is hordozzák az alapítvány szolgálatát!
Az alapítvány számlaszáma: 58600537-12000083
Életükre és munkájukra kérjük Istenünk áldását.
Tisztelettel az alapítvány kuratóriuma nevében:
Alapítványunk nagy részben az Önök anyagi támogatásából tudja céljait megvalósítani, amelyért nagyon hálásak vagyunk! Ezért továbbra is kérjük, hogy lehetőségeik szerint támogassák munkánkat, és imádságaikban is hordozzák az alapítvány szolgálatát!
Az alapítvány számlaszáma: 58600537-12000083
Életükre és munkájukra kérjük Istenünk áldását.
Tisztelettel az alapítvány kuratóriuma nevében:
Petró Klaudia, református lelkész
Címkék:
tájékoztatás
Meghívó az Erzsébet bálra
9:02 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
A Gyermelyi Karitász csoport szeretettel, hívja Önt és kedves családját a hagyományos Erzsébet báljára, mely 2008. november 15-én, szombaton este 20 órakor kerül megrendezésre az OKK aulájában.
Zene: Pilczinger Zsolt, Tarján
Büfé: Végh Róbert
Belépőjegy:1000Ft
Támogatói jegy: 1000Ft
Jegyek kaphatók a Karitász tagoknál és a helyszínen. Asztalfoglalás: Zelenákné B. Ildikónál (0620-2274466)
Tombola felajánlásaikat szeretettel várjuk!
Zene: Pilczinger Zsolt, Tarján
Büfé: Végh Róbert
Belépőjegy:1000Ft
Támogatói jegy: 1000Ft
Jegyek kaphatók a Karitász tagoknál és a helyszínen. Asztalfoglalás: Zelenákné B. Ildikónál (0620-2274466)
Tombola felajánlásaikat szeretettel várjuk!
Gyermelyi Karitász
Címkék:
programok
2008. október 18., szombat
56-os gondolatok
14:29 |
Bejegyezte:
Gyermelyi Hírlap
Amikor az 1956-os ünnepi lapszámot kezdtük összeállítani, gondolkoztam, hogy a forradalom ünnepére milyen cikket jelentessünk meg az újságban. Készítettem pár éve történelmi összefoglalót, egy alkalommal Tirpák Lászlóval vettük végig a forradalom előzményeit egy rövid „interjú” keretében. Valami mást szerettem volna, ami nem száraz történelmi tényközlés, ami kicsit közelebb hozza így 52 év távlatából az akkor történteket. Az interneten megtaláltam az 1956.lap.hu oldalt, ahol sok hasznos, érdekes dolog lelhető fel. Videók, fényképek, leírások, röplapok. Ha valakinek van ideje és lehetősége mindenképpen ajánlom felkeresni ezeket az oldalakat.
Találtam egy nagyon jó cikket az egyik internetes oldalon. Nem célom saját elmélkedésem Önökre erőltetése, de a cikket közkinccsé teszem, mert bennem nagyon sok gondolatot ébresztett. Az alábbi részlet a Néphadsereg című újság (mely a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapja volt) 1956. október 29-i számában volt olvasható „Hazugság ország helyén—igazság ország” címmel.
„Szaggatjuk magunkról a múltat, egy dicső történelmű nemzet méltóságával mossuk le homlokunkról a rákent gyalázatot. Kipusztítjuk életünkből mindazt, ami szennyes, kivetjük azt, ami egy időtlennek tűnő évtizeden át szégyenpírba borította a becsületes magyar ember arcát.
Hazudták, hogy szabad nép vagyunk, hazudták, hogy jól élünk, hazudták, hogy „tiszta lapot” nyitunk az ország történetében. S kegyetlen erővel követelték, hogy sárbatiporva nemzeti büszkeségünket, azt higgyük el, azt cselekedjük vakon, bután, elkábulva, ami ellen becsületünk minden porcikája sikoltozva tiltakozott. Szívünk és józan eszünk azt mondta: hazugság a szavuk! A zsarnoki önkény azonban a tisztaszívű magyar ember torkára forrasztotta az ellenkezést.
Milliárdnyi gyönyörű tulajdonsága van a magyarnak. Bátor, munkaszerető, szívós, kitartó – ki tudná vala-mennyit felsorolni. Mégis a legszebb közöttük: igazságszerető, igazmondó. Népünk képzeletét a mondavilágok igazságáért harcoló hősei töltik be, az igazmondásra neveli anya a gyermekét, tanár az iskolásfiút, erre inti bölcs szóval az öregebb a fiatalt. Nemzetünk lényegében él az igazságérzet, ezért a nemzeti büszkeségünket tiporták a szégyentelenek, akik csalás és hazugság árjával borították el hazánkat. (...)
Most azt dörgi a magyar: az igazság országa legyen a hazugságé helyén. Az igazságé, ahogy 1953. nyarán felcsillant a remény, ahogy a törvény márványába vési az Alkotmány, az igazságé, mely az emberek szívében él. Az igazság legyen a program és a terv, a szó és a tett! Félre a körmönfont ravaszkodókkal, a karrieristákkal és a pozícióhajhászokkal, félre mindazokkal, akik hitványságukat hazudozással akarják elleplezni az emberek színe előtt. (...)
Az igazság országa legyünk, melyben büszkén, emelt fővel járhat a becsületes magyar ember! A nép embere, aki ezen munkálkodik!”
Nos, úgy hiszem, talán e fenti sorokhoz nem kell különösebb kommentár.
Engem személy szerint zavar, hogy a székesfővárosunkat körüllengő centralizáltság ezt az ünnepünket is érinti, pedig az ország különböző pontjain ugyancsak forradalom volt. Ezt a hiányt pótolva Horváth Csaba esztergomi történetéből ragadtam ki részleteket.
„A menet elején kerékpáron ment egy ember nemzetiszínű zászlóval a kezében. Utána haladt a tömeg, majd a fölzászlózott busz. A Sötétkapu város felőli oldalán, a sorompónál, a katonák megállították a tömeget, azzal, hogy nem lehet bemenni. Az emberek ezzel nem törődve közölték a katonákkal, hogy ők s
emmi rosszat nem akarnak, csak azt, hogy a hadsereg is álljon a felkelők mellé, és elindultak befelé. Erre a katonák lelőtték a kerékpárost, aki a helyszínen rögtön meghalt. Ezt követően a tankágyúval állítólag csak riasztólövést akartak leadni, a Sötétkapu belső bejárata felőli oszlopot akarták megcélozni, hogy azon robbanjon a lövedék, aminek a hatására elfutnak az emberek. Csakhogy a lövedék gellert kapott az oszlopon, bevágódott az alagútba, és eltalálta a bent lévő busz hátsó harmadát. Ezt követően viszont minden ablakból elkezdtek tüzelni. Az emberek ettől nagyon megrémültek, mindenki rohant a város felé. Majd a tank kijött az alagútból, szétlőtt egy trafikot a szerencsétlen trafikosnővel együtt, és tovább lövöldözött a menekülőkre.
A vérengzésnek mintegy tizenöt halottja volt, ezek neve szerepel a Sötétkapuban nemrégiben elhelyezett emléktáblán, a sebesültek számát viszont még ma sem tudják pontosan, mert sokan nem mertek jelentkezni a városi kórházban. Az emberek igyekeztek elbújni, hiszen nem lehetett tudni, hogy mi lesz a folytatás.
(...)
Én nyílván elfogult vagyok, de a november 4-ig eltelt időt úgy tudom jellemezni, hogy még annyi nevető szemű, jókedvű, gondtalan, fölszabadult embert nem láttam, és azt hiszem, többé nem is fogok látni, mint azokban a napokban. Eufóriás hangulatban éltünk.”
A „Magántörténelem 1956” című honlapon további rengeteg személyes történet, beszámoló olvasható, érdemes felkeresni, mert fontos az eseményeket emberközelből is megismerni.
Találtam egy nagyon jó cikket az egyik internetes oldalon. Nem célom saját elmélkedésem Önökre erőltetése, de a cikket közkinccsé teszem, mert bennem nagyon sok gondolatot ébresztett. Az alábbi részlet a Néphadsereg című újság (mely a Honvédelmi Minisztérium hivatalos lapja volt) 1956. október 29-i számában volt olvasható „Hazugság ország helyén—igazság ország” címmel.
„Szaggatjuk magunkról a múltat, egy dicső történelmű nemzet méltóságával mossuk le homlokunkról a rákent gyalázatot. Kipusztítjuk életünkből mindazt, ami szennyes, kivetjük azt, ami egy időtlennek tűnő évtizeden át szégyenpírba borította a becsületes magyar ember arcát.
Hazudták, hogy szabad nép vagyunk, hazudták, hogy jól élünk, hazudták, hogy „tiszta lapot” nyitunk az ország történetében. S kegyetlen erővel követelték, hogy sárbatiporva nemzeti büszkeségünket, azt higgyük el, azt cselekedjük vakon, bután, elkábulva, ami ellen becsületünk minden porcikája sikoltozva tiltakozott. Szívünk és józan eszünk azt mondta: hazugság a szavuk! A zsarnoki önkény azonban a tisztaszívű magyar ember torkára forrasztotta az ellenkezést.
Milliárdnyi gyönyörű tulajdonsága van a magyarnak. Bátor, munkaszerető, szívós, kitartó – ki tudná vala-mennyit felsorolni. Mégis a legszebb közöttük: igazságszerető, igazmondó. Népünk képzeletét a mondavilágok igazságáért harcoló hősei töltik be, az igazmondásra neveli anya a gyermekét, tanár az iskolásfiút, erre inti bölcs szóval az öregebb a fiatalt. Nemzetünk lényegében él az igazságérzet, ezért a nemzeti büszkeségünket tiporták a szégyentelenek, akik csalás és hazugság árjával borították el hazánkat. (...)
Most azt dörgi a magyar: az igazság országa legyen a hazugságé helyén. Az igazságé, ahogy 1953. nyarán felcsillant a remény, ahogy a törvény márványába vési az Alkotmány, az igazságé, mely az emberek szívében él. Az igazság legyen a program és a terv, a szó és a tett! Félre a körmönfont ravaszkodókkal, a karrieristákkal és a pozícióhajhászokkal, félre mindazokkal, akik hitványságukat hazudozással akarják elleplezni az emberek színe előtt. (...)
Az igazság országa legyünk, melyben büszkén, emelt fővel járhat a becsületes magyar ember! A nép embere, aki ezen munkálkodik!”
Nos, úgy hiszem, talán e fenti sorokhoz nem kell különösebb kommentár.
Engem személy szerint zavar, hogy a székesfővárosunkat körüllengő centralizáltság ezt az ünnepünket is érinti, pedig az ország különböző pontjain ugyancsak forradalom volt. Ezt a hiányt pótolva Horváth Csaba esztergomi történetéből ragadtam ki részleteket.
„A menet elején kerékpáron ment egy ember nemzetiszínű zászlóval a kezében. Utána haladt a tömeg, majd a fölzászlózott busz. A Sötétkapu város felőli oldalán, a sorompónál, a katonák megállították a tömeget, azzal, hogy nem lehet bemenni. Az emberek ezzel nem törődve közölték a katonákkal, hogy ők s
emmi rosszat nem akarnak, csak azt, hogy a hadsereg is álljon a felkelők mellé, és elindultak befelé. Erre a katonák lelőtték a kerékpárost, aki a helyszínen rögtön meghalt. Ezt követően a tankágyúval állítólag csak riasztólövést akartak leadni, a Sötétkapu belső bejárata felőli oszlopot akarták megcélozni, hogy azon robbanjon a lövedék, aminek a hatására elfutnak az emberek. Csakhogy a lövedék gellert kapott az oszlopon, bevágódott az alagútba, és eltalálta a bent lévő busz hátsó harmadát. Ezt követően viszont minden ablakból elkezdtek tüzelni. Az emberek ettől nagyon megrémültek, mindenki rohant a város felé. Majd a tank kijött az alagútból, szétlőtt egy trafikot a szerencsétlen trafikosnővel együtt, és tovább lövöldözött a menekülőkre.A vérengzésnek mintegy tizenöt halottja volt, ezek neve szerepel a Sötétkapuban nemrégiben elhelyezett emléktáblán, a sebesültek számát viszont még ma sem tudják pontosan, mert sokan nem mertek jelentkezni a városi kórházban. Az emberek igyekeztek elbújni, hiszen nem lehetett tudni, hogy mi lesz a folytatás.
(...)
Én nyílván elfogult vagyok, de a november 4-ig eltelt időt úgy tudom jellemezni, hogy még annyi nevető szemű, jókedvű, gondtalan, fölszabadult embert nem láttam, és azt hiszem, többé nem is fogok látni, mint azokban a napokban. Eufóriás hangulatban éltünk.”
A „Magántörténelem 1956” című honlapon további rengeteg személyes történet, beszámoló olvasható, érdemes felkeresni, mert fontos az eseményeket emberközelből is megismerni.
Pósfai Csaba
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)