Február utolsó péntekén, a sokéves hagyománynak megfelelően került sor az Oktatási és Kulturális Központban az elmúlt évben termett borok mustrájára. Az elegánsan terített asztalok, borhoz-szőlőhöz szorosan kapcsolódó két szakmai előadás, no meg a bemutatandó 2008-as évjáratú borok várták a résztvevőket.
Ez alkalommal a megszokottnál ugyan kisebb számban gyűltünk össze, de a megjelentek által hozott és bemutatott borok azért jól tükrözték a tényt, hogy a tavalyi évet a jó évjáratok közé sorolhatjuk.
Hasznos ötlet volt egykoron annak rendszerré tétele, hogy e kellemes hangulatú, boros-nótázós esti találkozók egyúttal szolgálják a szőlészeti-borászati ismeretek bővítését is, s minden alkalommal tartsanak előadásokat a témát hivatásként művelő jól felkészült szakemberek.
Az idei bormustra első előadója — a nagymúltú BASF vegyészeti cég területi képviselője — a szőlő növényvédelméről kívánta bővíteni ismereteinket. Ilyen esetekben tudomásul kell vennünk, hogy bizonyos fokú egyoldalúsággal az előadó csak cége kimagasló termékeiről fog bennünket tájékoztatni, s csak kizárólag ezek a szerek orvosolhatják szőlőültetvényeink betegségeit. Meghívott előadónk azonban ijesztő szemléletmódot próbált meg velünk elfogadtatni.
Vetített ábrái és ezeket kísérő útmutatása azt sugallta: az a szőlőtermesztő jár jó úton, aki rügypattanástól lombhullásig szinte szünet nélkül ontja szőlőjére a vegyszereket, mert így nem kell félnie a peronoszpóra és a lisztharmat támadásaitól. E mértéktelen vegyszerhasználatra szorgalmazó javaslatot tökéletesen prezentálta a vetített ábra, melyen a teljes vegetációs időszakot kitöltötték a használatra javasolt permetezőszerek.
Az előadó mindezt még szóban is megkoronázta: a száraz, napos szeptember igen kedvező (?) a lisztharmat számára, mert ekkor fejlődnek az áttelelő, tehát a következő évben károsító egyedek, ezért ilyenkor is védekeznünk kell!
Nem akármilyen szemlélet fogalmazódott itt meg. A legoptimálisabb, száraz szeptemberi érési időben, egyre édesedő fürtjeinkre is zúdítsunk permetlevet, mert a következő évben majd talán valamilyen hasznát látjuk. Sajnos másutt is találkozhatunk hasonló ijesztő tanáccsal növényvédelmi szakembertől. Nélkülözhetetlen a preventív módszer! Ha nincs semmi gond haszonnövényeinkkel, akkor is védekezzünk vegyszerekkel, így megelőzhetjük a majd esetlegesen támadó kórokozókat! No meg szorgosan növelhetjük a növényvédőszert gyártó cégek forgalmát. Válsággal terhelt időkben égető szükség van rá.
Második előadónk — dr. Prüha Beáta, a töki Nyakashegy Kft. borásza — volt aki ,,Új technológiák a borkezelési folyamatokban” témában tartott előadást. A cím egy kistermelő számára vonzó lehet, mert a borkezelésben évről évre számos problémával kell megküzdenie szerényebben felszerelt pincéjében.
Az előadó által bemutatott eszközök, eljárások, berendezések azonban aligha használhatók egy családi borászatban kedvtelésből tevékenykedő számára, mert az árak alsó határa is milliós nagyságrendű. Az előadás összességében végül is a silány (bor)minőség ipari javíthatóságának új technológiái és a manipuláció ipari eszköztára címet is kaphatta volna, ha nevén akarnánk nevezni a gyermeket.
Az előadó is megfogalmazta előadása végén a nyomasztó tényt: a bemutatott eljárások áldásos termékei a 300—400 forintos, palackozott bornak nevezett innivalók a nagy bevásárlóközpontok polcain, no meg másutt…
Aggodalmam nem csitul azóta sem, szőlőhegyi világunk ez idáig mentes volt az ilyen ,,modern tanok” alkalmazásától, de vajon meddig tudunk ellent állni a tudományosság álarcát öltő reformhirdetőknek?