Az előző írásomban megkezdett téma folytatásaként, az ideal.hu írását veszem alapul, melyben Gróza György építészmérnök ad tanácsokat, mire érdemes odafigyelnünk otthonunk átalakításánál, felújításánál, illetve új lakásunk, házunk építésénél.
A kilencvenes évektől az építészek már figyelmet fordítanak az egészségesen épített emberi környezetre, a biológiai paraméterekre és a belső terek páraviszonyaira is.
Otthonunk levegője akkor ideális, ha relatív nedvességtartalma negyven-hatvan százalék között mozog. A nyolcvanas években új fűtési rendszerek terjedtek el, padlófűtés, konvektorok, melyek túlzottan kiszárították a lakásokat. A radiátorra akasztható kis párásító használata nem elég ahhoz, hogy a harminc-negyven százalék alatti, egészségkárosító páratartalmat kielégítő szintre növeljük. Sok klímaberendezés is szárítja a levegőt, érdemes olyat felszereltetni, amely visszapótolja a páratartalmat. Vannak párásítók, melyek meleg vagy hideg gőzzé alakítják a beléjük öntött vizet, ebbe kamillát, tengeri sót, illóolajat is tehetünk (amennyiben a gyártó is javasolja).
Mivel mostanában sokan szinte a teljes napjukat négy fal közé zárva töltik, oda kell figyelnünk a zárt tereket alkotó alapanyagokra is.
Egyre több helyen alkalmaznak egészséges anyagokat, mint a gipszkarton, a fagyapot, vagy a vályog. Nyáron a gipszkarton nagy mennyiségű párát magába szív, melyet télen, mikor a fűtési idényben szükséges lead, így képezve puffer-réteg az épületen belül. Ilyen tekintetben szintén jó anyag az porózus ytong tégla is.
Sok építőipari ragasztóról ismert egészségkárosító hatása. Szerencsére a kereskedelem is kezd igazodni az egészség kívánalmaihoz, s lassan teljesen eltűnhetnek a mérgező csempe-, linóleum- és szőnyegragasztók.
Figyelmet kell fordítani az épületek anyagainak elektromos és sugárzásos viselkedésére, az épületek elektromos klímájára is. Minden anyag rendelkezik elektrosztatikus, elektromágneses tulajdonsággal. Ha egy helyiségben például nagyon száraz a levegő, akkor az ott lévő nagy felületű műanyag tapéta elektromosan feltöltődik. Érdemes figyelni arra, hogy fekvőhelyünket ne olyan helyre tegyük, ahol fejünk magasságában a villanyvezeték húzódik.
A fa természetes anyag, mindig van nedvességtartalma. De ha télen a fűtési rendszer nyolc százalék alá szárítja nedvességtartalmát, akkor hajlamos az elektrosztatikus feltöltődésre. Ha a lakás egészségtelen, vizes, az ajtók, ablakok, de még a bútorok is megszívják magukat nedvességgel, nedvességtartalmuk tizenöt-húsz százalék közé emelkedik, ekkor másfajta elektromos tulajdonságot kezdenek mutatni.
Lényeges mindezeket szem előtt tartani, mert mindenféle elektromos sugárzás, — legyen az negatív, vagy pozitív — hat testünkre, és anélkül, hogy észrevennénk, károsíthatja azt. A természeti hatások megléte hosszú évtizedekig köztudott volt, erre érzékeny emberek rá tudtak tapintani a vízerekre, földsugárzásokra, Hartmann-sugárzásokra. Ezek behálózzák az egész föld felületét, a földfelszínen kijelölhetők. Földerítésük anyagelvű világunkban nem kapott hangsúlyt, nem nyert kellő teret, sőt sokan megmosolyogják, ha erről hallanak. Pedig ezek a sugárzások kimérhetők, hatásuk a találkozási pontoknál kedvezőtlen. Érdemes tehát erre is odafigyelni, saját érdekünkben.
Gábor Brigitta