Igazándiból még nem számoltam meg, de így első nekifutásra is úgy tűnik, hogy a most búcsúzó február sem nélkülözi a népi megfigyeléseken alapuló időjárás jósló napokat. Az persze egy egészen más kérdés, hogy mennyire lehet, vagy szabad komolyan venni őket. Ez a bizonytalanság valószínűleg abból fakad, hogy egy-egy vélekedésnek többféle értelmezése is lehetséges. Például most legutóbb Gyertyaszentelőkor (február 2-án) az egyik „magas vízlépcsős” riporter néni azt csicseregte a képernyőről, hogy az időjárási kérdésekben mértékadó Barlangi Balambér úr, mivel hogy nem látta meg az árnyékát, nem ment vissza aluszikálni, (ki tudja hol bejelentett) barlangjába, hiszen már csak egy icuri-picuri türelem kell, és a kertek alól máris itt terem a jó idő. Hát ez nem igazán jött be, hiszen az utóbbi hetekben olyan didergős idők következtek, amikor melegünk legfeljebb csak akkor lehetett, ha ránéztünk a gázóránk számlálójára.
Közben elérkeztünk a télbúcsúztató hónap utolsó napjaihoz. Itt tanyázik egy másik időjósló nevezetesség Mátyás (február 24.). Adódik a kérdés, hogy ilyen bizonytalanságok után most mi lesz Mátyás barátunk legendáriumával. Ő ugyanis a népi hiedelem szerint másodállásban „jégtöréssel” foglalkozik, és az a mániája, ha nem talál jeget, csinál. Ha emlékeim nem csalnak szerdán, azaz 24-én még lehetett (vagy itt, vagy ott) jeget találni, tehát, jöhet a tavasz. Különben is éppen a klaviatúra kocogtatása közben hallottam a rádióból, hogy Tüskevárra a tavalyitól kétnapi késéssel, de megérkeztek a gólyák. Ezt a „gólyahírt” amit nagyon tiszteletre méltó módon, maga a tüskevári polgármester úr hozott nyilvánosságra, tavaszvárás szempontjából ugyebár igen reménykeltő hírnek tekinthetjük. De vajon mi lehet a mi (gyermelyi) gólyáinkkal? 8 évvel ezelőtt a „nagy utazás” előtti őszi reggelen, még mind a hatan idejöttek kis házikóm előtti rétre elbúcsúzni, de azóta nem láttam őket, meg a fecskéket is csak úgy elvétve. Vajon mi lehet az igazi ok? Lehet, hogy a békák nem igazán akarnak megbarátkozni a gyomirtós koktélokkal megmixelt vizekkel, és ma már más tájakon adnak gólya füleknek is vonzó hangversenyeket. Vagy a fecskék is azért kerestek új eresz aljákat, mert az istállókból, meg a hajdanvolt legelőről, dagonyásból az állatokkal együtt eltűntek a legyek is. Megannyi kérdés. Aki tud valami elfogadható, megoldást segítő választ, tanácsot stb., talán még nem késő az közös érdekünk érdekében tegye meg.
(más)
Kezemben tartom a GYERMELYI HÍREK II. évfolyam 2. számú kiadványát. Csak gratulálni tudok az ötlethez és a megvalósításhoz. Általában, de konkrétan is nagyon tisztességes dolognak tartom, ha egy falu közakaratból választott vezetése fontosnak tartja, hogy munkájáról, döntéseiről és terveiről ilyen módon is tájékoztassa polgárait. Ez tehát ebben, értelemben rendben van, illetve rendben is lenne, ha példának okáért a 6/2010. (I.28.) számú határozat nem csípné a szememet. Ebben a határozatban ugyanis az áll, hogy: Az Önkormányzat Képviselő-testülete „elfogadja a szoborpályázat, és a szoborállítás döntési mechanizmusát, és a bíráló bizottság tagjaivá választja Nagy Gábort, Ócsai Gábort, Stark Istvánt és Körössényi Tamást (akik egyébként képzőművészek csak valószínű, hogy elfelejtették megemlíteni, továbbá) Sáros György polgármestert, Gábor Zsuzsanna és Tirpák László képviselőket. (továbbá) Felkéri a bíráló bizottságot, hogy a pályázat kiírását február 28-ig készítse el.” Miután nem csak ez a tájékoztató kiadványt, de a benne megemlített vélhetően köztéri szobor tervezését, felállítását is közpénzekből fogják finanszírozni, felettébb el kezdett érdekelni: hogy az igen Tisztelt Képviselő-testület milyen érvek alapján döntött a szobor felállításáról, ki a szobor alkotója, hova kerül, milyen alkalomból stb. Miután a pályázat kiírásával február 28. határidővel a bíráló bizottságot bízták meg vettem a fáradtságot és érdeklődni kezdtem. Az előbb említett négy képzőművész közül egyik sem tudott sem a szoborról, sem arról hogy zsűri tagok lettek, meg hogy ebbéli megbízatásuk alapján pályázati kiírást kellene, kellett volna készíteniük. Akkor ez most, hogy van?