Nincs már sok hátra a télből szerencsére, jön a tavasz! Ezen évszak legfontosabb, és minden bizonnyal a legnagyobb publicitással bíró eseménye, az országgyűlési választások lesznek. Hazánkban az Alkotmány ide vonatkozó rendelkezései szerint a törvényhozói hatalom a megválasztott Országgyűlés kezében van, még akkor is, ha sokszor hathatósabb megoldásnak vélnénk másfajta államforma bevezetését. A választás joga – és szerintem kötelessége – pedig a szavazásra jogosult állampolgároké, azaz a miénk.
A mindenkori választások napját a köztársasági elnök tisztje kijelölni. Idén április 11-én és 25-én lesz az országgyűlési választások első, illetve második fordulója. A választási kampánynak már nem csak az előszele érezhető, hanem benne vagyunk a sűrűjében. Nyakig. Kérem a kedves Olvasót, itt most ne vágja rögtön a papírkosárba a Hírlapot „már ezek is kezdik” felkiáltással.
Természetesen mindenkinek van egyfajta véleménye, világnézete, pártpreferenciája a szerkesztőségen belül is, mi azonban nem szándékozunk a kampányban részt venni, így egyik párt szekerét sem kívánjuk tolni az újság hasábjait felhasználva. Ugyanakkor szeretnénk egy kis információt nyújtani a választások mikéntjéről. Bár bizonyosan vannak bonyolultabb választási rendszerek a világon, azért a miénk sem kutya. Szelvénygyűjtés, fordulók, listák, miegymás. Nem törekszünk a minden részletre kiterjedő tárgyalásra, de megpróbálunk tiszta vizet önteni a pohárba és körüljárni a választási folyamatot kicsit kötetlenebb formában. A sorozat első részében a választókerületekkel és a jelöltállítással foglalkozunk bővebben.

Választókerület, szavazókör, és mennyi az annyi?
Az országot 176 választókerületre osztották fel, melyből 32 a fővárosban található, a maradék 144 a megyék között oszlik meg (Komárom-Esztergom megyében viszonylag kevés, öt választókerület van). Így aztán minden település (településrész) tartozik egy választókerülethez. A választókerületeken belül pedig szavazókörök vannak, kisebb településeken általában egy, mely a lakosság számával egyenes arányban nő. Egy szavazókörbe tartozó lakosok egy helyen adhatják le a szavazataikat (Gyermelyen ez az önkormányzat hivatala szokott lenni).
Többen – köztük magam is – szívesen beérnénk kevesebbel is, de egyelőre 386 kiadó és megszerezhető hely van a Magyar Országgyűlésben. A 386 helyből 176-ot egyéni jelöltek között (minden választókerületből egy fő), 152-t területi (19 megyei és 1 fővárosi) listáról, míg a maradék 58-at országos listáról lehet megszerezni. Ez utóbbi két esetben a leadott szavazatok arányában osztják a helyeket, de erről később.

Az ajánlószelvény tehet mindenről!
A jelöltállítás az ajánlószelvények gyűjtésével kezdődik, hiszen csak az lehet egyéni képviselőjelölt, aki az egyéb, néha igen kevésnek tűnő szükséges feltételek teljesülése mellett, legalább 750 érvényes ajánlószelvényt összegyűjt egy választókerületben. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy csak az a párt, szervezet állíthat területi listát, aki legalább az adott területhez tartozó választókerületek negyedében, de legalább két választókerületben tudtak jelöltet állítani. Ez megyénkben azt jelenti, hogy csak az a párt állíthat megyei listát, amelynek van két olyan jelöltje, akit külön-külön 750 ember ajánl a saját választókerületében.
További kikötés, hogy országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek képesek legalább hét területi listát indítani. Könnyen belátható, hogy a megfelelő számú ajánlószelvény gyűjtése létfontosságú, hiszen, aki nem tud elegendő ajánló állampolgárt (ezzel párhuzamosan szelvényt) gyűjteni, az nemcsak az egyéni, de a területi és országos listaállítását is veszélyezteti. És ugyancsak evidens, hogy minél többet szerez A párt, annál kevesebb jut a B-nek. Így aztán a pártok és egyéb szervezetek jelölt kinevezési procedúráját követően, elkezdődik a sokszor, sajnálatos módon nem éppen fájdalommentes és sportszerű harc az ajánlószelvények megszerzéséért.
A gyűjtésre a választások előtti 23. napig van lehetőségük, tehát idén március 19-ig. Talán érzékelhető, hogy a fejünkben sokszor komolytalannak tűnő ajánlószelvény milyen fontos szerepet tölt be a választások alatt. Ezt követően öt napon belül kihirdetik az immár hivatalos képviselő-jelölteket, akikre leadhatjuk majd voksainkat. De ennek mikéntjéről majd a következő részben olvashatnak!