2010. november 7-én Gyermely megkötötte első testvér-települési megállapodását.
Az okmányt, amely remélhetőleg egy sokrétű és mindkét fél számára gyümölcsöző együttműködés kiindulópontja, a németországi Neuenhaus és Gyermely polgármesterei ünnepélyes keretek közt írták alá. Évek óta tartó baráti kapcsolat fűzi össze a két települést, amelyben Tislér Géza és a reformátusok tették meg az első lépéseket, aztán Benke Mónika révén az ÁMK vette át a stafétát, majd a Német Kisebbségi Önkormányzat, most pedig Gyermely Község Önkormányzata is bekapcsolódott.
A német küldöttség fogadását gondos szervezőmunka előzte meg: kis csapatunk hétről-hétre összegyűlt, később naponta, majd óránként hívogattuk egymást, szorosan együttműködtünk az önkormányzattal és az iskolával.
Egyik legfontosabb célunk az volt, hogy német vendégeink minél jobban érezzék magukat nálunk. Visszajelzéseik alapján bátran mondhatom: ez sikerült. Emellett igyekeztünk minél többet megmutatni magunkból: természeti adottságainkból, intézményeinkből és az itt élők életéből. „Eldicsekedhettünk” a Gyermelyi Varietével, a Gyermelyi Copfocskák Mazsorett csoporttal, Agócs Gergellyel, óvodásaink és iskolásaink műsorával, Gyarmatpuszta és Gyermely szépségeivel, az itt élő családok, az Önkormányzat, a Református Egyház és a Zrt vendégszeretetével. Semmit sem ért volna a jól felépített program, ha nincsenek mögötte az emberek: nagyon megható volt számunkra és vendégeink számára is az itt lakók érdeklődése. Tele volt a református templom vasárnap, az Aláírási ceremóniára rengetegen eljöttek és a Szeretetvendégségre sok-sok finom süteményt kaptunk.
A hétvége sikeres volt: német vendégeink szép emlékekkel távoztak, jó hírünket viszik hazájukba. Úgy érzem azonban, hogy mi, szervezők és résztvevők is gazdagodtunk: szívet melengető volt a sok segítség, amit kaptunk mindenfelől. Egymásban barátokat találtunk, összekovácsolódtunk. Lelkesítő a sok lehetőség, amelyet egész közösségünk javára kihasználhatunk majd a jövőben. Az alapokat megteremtettük: most az a kérdés, sikerül-e felépíteni rá a várat.
Tóth Ágnes