2010. április 3., szombat
Választási kiskáté (III. rész)
A korábbiakban túljutottunk tehát a választásokon és ott hagytuk abba, hogy várjuk az eredményeket. A befejező részben a mandátumkiosztásról, töredékszavazatokról és érintőlegesen az OVB-ről olvashatnak.
Ki nyer ma?
Este 7 órakor zárulnak az urnák, ez idő után már nem lehet szavazatokat leadni. Ezután a helyi választási bizottságok elkezdik a munkát minden szavazókörben, többször is összeszámolják a szavazatokat, majd az eredményeket folyamatosan jelentik az OVB-nek (Országos Választási Bizottság), mely a választások lebonyolításáért felel.
A ki nyer ma? kérdést egy mondattal nehéz megválaszolni. Mindenekelőtt reméljük, hogy talán rövid, de hosszútávon mindenképpen elsősorban az ország, hiszen ki lenne az, ki rosszakarója lenne-e népnek?
A fordulók végeredményébe persze beleszól a választások érvényes, eredményes kimenetele is, melyről a múltkor már beszéltünk. A legtisztább ügy az egyéni jelöltek parlamenti helyeinek, úgynevezett mandátumainak a sorsa, hiszen minden választókerületből egy fő juthat így az Országgyűlésbe, összesen 176 fő. Az a jelölt jut be, aki az adott választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.
Problémásabb a megyei és az országos listás helyek kiosztása. Mivel ezek kacifántosabb statisztikai módszer szerint kerülnek kiszámításra csak a lényeget írom le. Főszabály, hogy a területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték, ezt nevezzük sokszor „5%-os parlamenti küszöb”-nek. Ha két párt közösen állít listát, akkor ez nem 5, hanem minimum 10%.
A területi (megyei, fővárosi) érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma plusz 1-gyel. Ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat és így tovább. Az ilyen módon, területi listáról szerezhető parlamenti helyek száma 152.
Országos listáról már csak 58 helyet lehet elnyerni, melyet a töredékszavazatok alapján osztanak el az egyes pártok között. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók.
Így áll össze a „Parlamenti Patkó”, ahol kisvártatva elfoglalják a helyüket a megválasztott képviselők, akik remélhetőleg minden erejükkel és tudásukkal az ország érdekeit szolgálják, s tartják szemük előtt, a saját és a partjaik érdekei helyett.
Higgyük el, hogy előbb-utóbb talán ezt is elérhetjük, és lépjünk is gyorsan tovább, mert van itt még néhány bizottság, akiket úgy is hívhatnánk, hogy…
A Hárombetűsök Társasága
A választások lebonyolításáért, a szükséges infrastruktúra üzemeltetéséért a „hárombetűsök” felelnek. A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák. A településeken működőket Helyi Választási Bizottságnak és Irodának (HVB és HVI), ezek felettes szervei a területi választási bizottságok és irodák (TVB, TVI), míg az országos szervet Országos Választási Bizottságnak és Irodának (OVB és OVI) nevezzük.
A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően, a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.
Kedves Olvasók!
Ezzel a választási rendszert bemutató sorozat végéhez értünk. Remélem hasznosnak találták ezen információkat és hozzájárulhatott e néhány sor, a választási kalamajka mélyebb, ugyanakkor egyszerűbb megismeréséhez.
A végére engedjenek meg annyit, hogy buzdítsam Önöket a választáson való részvételre. Az Országgyűlés népképviseleti, mégis látszólag (és valljuk be, tényszerűen tekintve is) kevés beleszólásunk van a dolgok működésébe, befolyásolására.
Most van rá lehetőség!
Éljünk vele!
Ki nyer ma?
Este 7 órakor zárulnak az urnák, ez idő után már nem lehet szavazatokat leadni. Ezután a helyi választási bizottságok elkezdik a munkát minden szavazókörben, többször is összeszámolják a szavazatokat, majd az eredményeket folyamatosan jelentik az OVB-nek (Országos Választási Bizottság), mely a választások lebonyolításáért felel.
A ki nyer ma? kérdést egy mondattal nehéz megválaszolni. Mindenekelőtt reméljük, hogy talán rövid, de hosszútávon mindenképpen elsősorban az ország, hiszen ki lenne az, ki rosszakarója lenne-e népnek?
A fordulók végeredményébe persze beleszól a választások érvényes, eredményes kimenetele is, melyről a múltkor már beszéltünk. A legtisztább ügy az egyéni jelöltek parlamenti helyeinek, úgynevezett mandátumainak a sorsa, hiszen minden választókerületből egy fő juthat így az Országgyűlésbe, összesen 176 fő. Az a jelölt jut be, aki az adott választókerületben a legtöbb szavazatot kapta.
Problémásabb a megyei és az országos listás helyek kiosztása. Mivel ezek kacifántosabb statisztikai módszer szerint kerülnek kiszámításra csak a lényeget írom le. Főszabály, hogy a területi listáról csak azok a pártok jelöltjei juthatnak be az Országgyűlésbe, akik országosan a leadott érvényes listás szavazatok minimum 5%-át megszerezték, ezt nevezzük sokszor „5%-os parlamenti küszöb”-nek. Ha két párt közösen állít listát, akkor ez nem 5, hanem minimum 10%.
A területi (megyei, fővárosi) érvényes szavazatok számát elosztják a kiosztható mandátumok száma plusz 1-gyel. Ez a kvóta, amely egy mandátum elnyeréséhez szükséges. Amelyik párt egyszer elérte a kvótát, az egy mandátumot kap, amelyik kétszer, az kettőt, amelyik háromszor, az hármat és így tovább. Az ilyen módon, területi listáról szerezhető parlamenti helyek száma 152.
Országos listáról már csak 58 helyet lehet elnyerni, melyet a töredékszavazatok alapján osztanak el az egyes pártok között. A töredékszavazatok azok a leadott, de mandátumot nem eredményező szavazatok, amelyeket az országosan öt százaléknál több szavazatot szerzett pártok vesztes egyéni jelöltjei kaptak, illetve amelyeket a területi listákra adtak a szavazók.
Így áll össze a „Parlamenti Patkó”, ahol kisvártatva elfoglalják a helyüket a megválasztott képviselők, akik remélhetőleg minden erejükkel és tudásukkal az ország érdekeit szolgálják, s tartják szemük előtt, a saját és a partjaik érdekei helyett.
Higgyük el, hogy előbb-utóbb talán ezt is elérhetjük, és lépjünk is gyorsan tovább, mert van itt még néhány bizottság, akiket úgy is hívhatnánk, hogy…
A Hárombetűsök Társasága
A választások lebonyolításáért, a szükséges infrastruktúra üzemeltetéséért a „hárombetűsök” felelnek. A választásokat lebonyolító és felügyelő szervek a választási bizottságok és ezek végrehajtó apparátusai, a választási irodák. A településeken működőket Helyi Választási Bizottságnak és Irodának (HVB és HVI), ezek felettes szervei a területi választási bizottságok és irodák (TVB, TVI), míg az országos szervet Országos Választási Bizottságnak és Irodának (OVB és OVI) nevezzük.
A választási bizottságok független, csak a törvénynek alárendelt szervek. Feladatuk az eredmények megállapítása, a választások törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A választási eredmény megállapítását követően, a választási bizottságok adják át a megbízatást a képviselőknek.
Kedves Olvasók!
Ezzel a választási rendszert bemutató sorozat végéhez értünk. Remélem hasznosnak találták ezen információkat és hozzájárulhatott e néhány sor, a választási kalamajka mélyebb, ugyanakkor egyszerűbb megismeréséhez.
A végére engedjenek meg annyit, hogy buzdítsam Önöket a választáson való részvételre. Az Országgyűlés népképviseleti, mégis látszólag (és valljuk be, tényszerűen tekintve is) kevés beleszólásunk van a dolgok működésébe, befolyásolására.
Most van rá lehetőség!
Éljünk vele!
Pósfai Csaba
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Címkék
- 15éves (3)
- 1848 (5)
- adó 1% (1)
- advent (6)
- ajánló (5)
- ámk (28)
- bál (12)
- beszámoló (26)
- bor (17)
- cikk (30)
- civil szervezet (6)
- családi nap (4)
- egészség (1)
- egészségügy (1)
- egyesület (34)
- egyházak (21)
- elmélkedés (9)
- energiatakarékosság (9)
- falunap 2008 (6)
- falunap 2009 (11)
- falunap 2010 (1)
- falutv (2)
- farsang (6)
- felhívás (39)
- film (2)
- foci (13)
- forradalom 1956 (6)
- fotópályázat (5)
- hagyomány (15)
- halottak napja (2)
- helyreigazítás (2)
- himnusz (1)
- hírek (32)
- húsvét (2)
- infó (6)
- iskola (11)
- kaló (1)
- karácsony (7)
- kétperces (17)
- kiállítás (2)
- kirándulás (4)
- koronglövészet (1)
- könyv (1)
- könyvtár (1)
- környezetvédelem (13)
- köszönet (14)
- kultúra (1)
- különszám (2)
- levél (3)
- lövészet (2)
- márton nap (5)
- meghívó (52)
- neuenhaus (2)
- óvoda (18)
- önkormányzat (25)
- pálinka (7)
- programok (76)
- sport (16)
- színház (5)
- szmk (11)
- tábor (2)
- tájékoztatás (50)
- táncház (1)
- természet (1)
- testületi ülés (6)
- újév (2)
- újság megjelenés (9)
- ünnepek (13)
- választások (8)
- vélemény (15)
- verseny (8)
- zene (1)
Archívum
Impresszum
Felelős kiadó: „Gyermelyért” Faluvédő Egyesület (Levélcím: 2821 Gyermely, Petőfi tér 7.)
Felelős szerkesztő:
Pósfai Csaba
Szerkesztők:
Bederna Zoltán, Csepregi Márton, Hanzlik Ervin, Kókai Rita, Petró Klaudia, Rácz Tibor
E-mail:
gyermelyi.hirlap
[kukac]gmail.com
A közölni kívánt híreket, tájékoztatókat, cikkeket kérjük lapzártáig, a fent közölt e-mail címre szíveskedjenek
Felelős szerkesztő:
Pósfai Csaba
Szerkesztők:
Bederna Zoltán, Csepregi Márton, Hanzlik Ervin, Kókai Rita, Petró Klaudia, Rácz Tibor
E-mail:
gyermelyi.hirlap
[kukac]gmail.com
A közölni kívánt híreket, tájékoztatókat, cikkeket kérjük lapzártáig, a fent közölt e-mail címre szíveskedjenek
©Gyermelyi Hírlap 2008-2009.
Minden jog fenntartva!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése